Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja, illetve– a Tbj-tv. 30. §-a alapján megállapított járulékalap összege.Tehát a kérdésben említett ügyvezető munkabérének egésze csökkentő tényező, függetlenül attól, hogy annak csak egy részét terheli ténylegesen szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet, hogy abban az esetben, ha egy kiva hatálya alá tartozó vállalkozás által munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor – bár a Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése értelmében a járulékot legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése

Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság idejére távolléti díj jár. A munkabérként viselkedő távolléti díj az Eb-tv. hivatkozott módosításáig korábban valóban kedvezőbb helyzetbe hozta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...eső járulékkötelezettséget.A személyi jellegű ráfordítások az Szt. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összegek, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Kiva-alap számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a kisvállalati adó alapjának számítása során a nyugdíjas munkavállalók munkabérét?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, amely a Tbj-tv. szerint az adóévben járulékalapot képez.De vajon 2019. január 1-jétől az Mt. szerinti nyugdíjas munkavállaló munkabére a Tbj-tv. szerinti járulékalapot képez? Amennyiben a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja szerinti járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...irányadónak kell tekinteni.Amennyiben a fiatal munkavállaló alkalmazására munkaviszonykeretében kerül sor, a részére kifizetett bruttó munkabérből az általánosszabályok szerint le kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot(magán-nyugdíjpénztári tag esetében 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.