Tag jogviszonya

Kérdés: Elegendő a minimálbért fizetni munkabérként egy betéti társaság beltagja részére, aki heti 40 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői tevékenységet? Kötelező díjazást fizetni számára abban az esetben, ha szakképzettséget igénylő munkakörben személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, vagy ez történhet díjazás nélkül? Végezheti esetleg a munkát megbízási jogviszonyban? Amennyiben igen, milyen kötelezettségei keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzettséget, tehát ha e tevékenységet munkaviszonyban látja el a beltag, akkor elegendő a minimálbér alapulvételével meghatározni a munkabérét, ami 2022-ben teljes munkaidő esetén havi 200 000 forintot jelent.Amennyiben ugyanezen tag az ügyvezetés mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...azt is jelenti, hogy kötelező a bérfizetés. A közterheket ez esetben a minimálbér harminc százaléka után akkor is meg kell fizetni, ha a munkabér ennél kevesebb. Ez akkor fordul elő, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik.Némileg bonyolódik a helyzet, ha a tag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...a legerősebb jogviszony, amely minden esetben biztosítási kötelezettséget eredményez, függetlenül a munkaidő hosszától, vagy a munkabér mértékétől. Ez azt jelenti, hogy a kft. tagja szabályosan köthet részmunkaidős szerződést a saját társaságával, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...a saját társaságával. Ebben az esetben természetesen az Mt. minden egyes szakaszát alkalmazni kell a foglalkoztatás során, pl. kötelező a munkabérfizetés, amelynek összegét a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló szabályok figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...A jogviszonyok kiválasztása során nagy körültekintésre van szükség. A munkaviszony keretében dolgozó kültagnak például mindenképpen munkabért kell fizetni, hiszen ez a munkaviszony egyik alapvető jellemzője, mindenképpen biztosítottá válik, és a munkabére után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Többes jogviszonyú ügyvezető közterhei

Kérdés: Melyik cégben és milyen összegű járulékokat kell megfizetnie annak a személynek, aki egy kft.-ben 36 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, további két kft.-ben ügyvezető, valamint egy betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja? Ügyvezetésen kívül személyesen egyik cégben sem közreműködő. Jövedelmet csak a munkaviszonya alapján vesz fel, a többi cégben nem. Hogyan változik a kötelezettsége, ha valamelyik cégben személyesen is közreműködik?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony alapján kifizetett munkabér után mindenképpen keletkezik fizetési kötelezettsége mind a kft.-nek, mind a magánszemélynek. A cégnek meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a magánszemélynek pedig a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyban történő – legalább heti 36 órás – tényleges munkavégzésükre tekintettel már rendelkeznek biztosítással, és a munkabérük után járulékfizetés is történik, továbbá vállalkozásukat a munkaviszonyukban ledolgozott munkaidőre tekintettel csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Evaalany betéti társaság közterhei

Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...külön nyilvántartás "bizonylatai" alapján az állapítható meg, hogy a kifizetés jogcíme valójában nem "osztalék" – hanem például munkabér – volt, akkor az adóhatóság esetleges eljárása során ezen okiratokat jogosult bizonyítékként figyelembe venni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.