Nyilatkozat adókedvezményről jogállásváltozás esetén

Kérdés: Érvényesítheti folyamatosan a családi kedvezményt a foglalkoztató abban az esetben, ha egy határozott idejű megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóval a jogviszony megszűnését követő napon munkaviszonyt létesít, vagy új nyilatkozat kitöltése szükséges? Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak abban az esetben, ha a nyilatkozat hiányában a munkaviszonyban nem érvényesítette a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...figyelmen kívül azt a tényt, hogy a megbízási jogviszony megszűnt, és új foglalkoztatási jogviszonytípus, munkaviszony jött létre.A munkabér szakszerű számfejtéséért felelős munkáltató által megbízott személy nem dönthet arról, hogy a megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés:

Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató – a német biztosító tájékoztatása alapján – azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021–2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?

Részlet a válaszából: […] ...biztosítására, illetve az ez alapján bemutatott A1-es igazolásra tekintettel – Magyarországon valóban nem terjed ki a biztosítás, és munkabére után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót idehaza nem kell leróni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni.Tehát nincs lehetőség arra, hogy a megszűnt jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet (munkabér) az ellátások összegének kiszámításánál figyelembe lehessen venni. Mind a CSED, mind a GYED összegének kiszámítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkabérletiltás egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a következő esetben? Egy munkavállaló munkabérére végrehajtó által küldött letiltás érkezett, amelynek a munkáltató mindenben eleget tett. 2022. június 30-án a munkavállaló felmondása miatt a munkaviszony megszűnt, amelyről a munkáltató értesítette a végrehajtót. A következő hónapban ugyanez a dolgozó egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozott korábbi munkáltatójánál, összesen 9 napot. Le kell vonnia a munkáltatónak a korábbi letiltás összegét, tekintettel arra, hogy tudomása van a munkavállaló kötelezettségéről, vagy várja meg a végrehajtó hivatalos értesítését? Érvényesíthető a letiltás az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján kifizetett munkabérre is?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónak címzett, kiadmányozott munkabérletiltással a végrehajtásra jogosult tulajdonképpen végrehajtói részintézkedést telepít a munkáltatóhoz. A tartozás kiegyenlítése érdekében a munkabérből érvényesített munkabérletiltás a hitelezői igény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztató legteljesebb figyelme mellett is előfordul, hogy a munkabért terhelő kötelező érvényű, külön jogszabályban meghatározott, munkáltató általi levonással teljesítendő adóelőleg és járulék tételeket hibásan állapítja meg, vonja le és vallja be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Letiltás kamatai

Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
Részlet a válaszából: […] ...mert a munkáltatói kötelezettségek köre egzakt megfogalmazásban a kamatszámítás mint kötelezettség nem szerepel.Kétségtelen, hogy a munkabérletiltás a végrehajtásra jogosult szervezetek számára rendkívül hatékony beszedési eljárást garantál azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat a munkáltató állapítja meg, vonja le a tanuló munkabéréből, és gondoskodik annak az állami adó- és vámhatóság felé történő befizetéséről, bevallásáról is (a tanulónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az ellátásokra való jogosultságáról és azok összegéről adnánk tájékoztatást, a biztosítási kötelezettségről kell említést tenni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) és j) pontjában foglaltak szerint biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...munkaadót és a munkavállalót a munkaerő-piaci alapba történő befizetések isterhelik. A Ftv. idevágó rendelkezései (40. és 41. §) a munkabér után amunkáltató 3 százalékos munkaadói, míg a munkavállaló 1,5 százalékosmunkavállalói járulék fizetésére kötelezett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.
1
2