Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosítottnak minősült. Ezért az erre az időszakra kifizetett elmaradt jövedelem (elmaradt munkabér, végkielégítés) a munkavállaló munkaviszonyából származó jövedelmének minősült, és a Tbj-tv. általános szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. Ebből következően a munkavállalónak kifizetésre kerülő elmaradt munkabér és az átalány-kártérítés összegéből a munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt. Ebből következően a munkavállalónak kifizetésre kerülő elmaradt munkabér utáni késedelmi kamatból is a munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...átengedése ugyancsak nemkeletkeztet társadalombiztosítási jogviszonyt, mivel az ezért járó díj nem azalkotás és létrehozás munkájának munkabére vagy bármilyen díjazása,ellenértéke, hanem a létrehozott szellemi tulajdon hasznosításának ellenértékébőlbefolyó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat teljes munkaidőben 70 ezer forint bruttó munkabér ellenében? Mennyi lesz a dolgozó nettó fizetése?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem derül ki, hogy a foglalkoztatásramilyen jogviszonyban kerül sor, így – a legvalószínűbbnek tartottmunkaviszonyon túl – más lehetőségekre is kitérünk.Munkaviszony esetén a társaságot 29 százaléktársadalombiztosítási járulék (Tbj-tv. 20. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...az otthonában történik.Ebben az esetben az ügyvezetőre a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiterjed a biztosítás, munkabére után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és egyéni járulékot (8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség sem merülhet fel.Amennyiben az ügyvezető díjazás ellenében folytatja tevékenységét, akkor el kell dönteni, hogy az munkabér vagy megbízási díj legyen-e.Ez utóbbi esetében a továbbiakban sem kötelező az írásbeliség – megbízási szerződés szóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...alatt, kivéve ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.Az Eho-tv. változásai Nem kell megfizetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.