Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...nem terjed ki rá a biztosítás [ugyancsak a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja érelmében], és e jogviszonyából származó munkabérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli.Egyéni vállalkozóként pedig – szintén saját jogú nyugdíjas voltára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Választhatja az ekho szerinti adózást az a megbízási jogviszonyban álló magánszemély, aki rendelkezik ugyan máshol munkaviszonnyal, de ebben a munkaviszonyában munkabére havonta nem éri el a minimálbér összegét? A 25 milliós ekho maximum arányosítását alkalmazza, vagy figyelmen kívül kell hagyni az ekhóra tett nyilatkozatát a minimálbér hiánya miatt?
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy ezáltal csökken a 25 milliós felső határa.Például ha egy munkavállaló a munkaviszonyában 2014-ben 600 0000 forintnyi munkabérben részesül, akkor 2014-ben 600 000 / (12 x 101 500) x 25 000 000 = 12 315 271 forintos bevételi összeghatárig vállalhatja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Megbízott ekhója

Kérdés: Választhatja november-december hónapokra az ekho szerinti adózást a fennálló megbízási jogviszonyára tekintettel az a foglalkoztatott, akinek a munkaviszonya 2014. október 31-én megszűnt?
Részlet a válaszából: […] ...ha egy magánszemélynek október 31-én megszűnt a munkaviszonya, de január 1-jétől október 31-ig munkaviszonyában 800 000 forintnyi munkabért szerzett, akkor 2014-ben 800 000 / (12 x 101 500) x 25 000 000 = 16 420 361 forintos bevételi összeghatárig vállalhatja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...és az érintett személyáltal fizetendő nyugdíjjárulék alapja nem haladja meg a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegénektizenkétszeresét, a nyugellátását szüneteltetni nem kell. Tehát amennyiben ezeka tények nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Nyugdíj folyósításának szüneteltetése

Kérdés: Melyek azok a jövedelemfajták, amelyek befolyásolják a nyugdíj folyósítását? Fel kell-e függeszteni a folyósítást, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havonta váltakozó jövedelmet vesz ki? Változik-e a helyzet, ha vállalkozóijövedelem-kivétel nem történik, az érintett csak osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységetfolytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév elsőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét(éves keretösszeg, 2009-ben 858 000 forint). Ez a szabályozás a 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1)-(3) bekezdés, 39. § (2) bekezdés.]A 327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet szabályozza 2005.január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A teljesmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.