CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az ellátásokra való jogosultságáról és azok összegéről adnánk tájékoztatást, a biztosítási kötelezettségről kell említést tenni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) és j) pontjában foglaltak szerint biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése

Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
Részlet a válaszából: […] ...amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy egyszemélyes kft. ügyvezetője után abban az esetben, ha máshol rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal? Mi lesz a járulékalap ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ellátni. Amennyiben az ügyvezető munkaviszony keretében látja el a tevékenységét, természetesen a részére ténylegesen megállapított munkabér alapján kell megfizetni a közterheket, ebben az esetben nincs jelentősége, hogy rendelkezik másik jogviszonnyal is.Abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyban történő – legalább heti 36 órás – tényleges munkavégzésükre tekintettel már rendelkeznek biztosítással, és a munkabérük után járulékfizetés is történik, továbbá vállalkozásukat a munkaviszonyukban ledolgozott munkaidőre tekintettel csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...– függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékévelnövelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér(minimálbér) összegét.A fentiekben ismertetett szabály azt jelenti, hogyrehabilitációs járadék mellett – annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...is csökkentek.Ez adott esetben azt jelenti, hogy ha egy felsőfokú végzettséggelés Start kártyával rendelkező pályakezdő havi munkabére 200 000 forint, aminimálbér kétszerese (143 000 forint) után a foglalkoztató a 10, illetve 20százalékos közterhet fizeti meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjszámításánál 1988-tól veszik figyelembe a jövedelmeket.A szolgálati idő tekintetében viszont csak azokat érihátrány, akik munkabére a minimálbért sem éri el. Nekik a szolgálati idejüketarányosan állapítják meg, azaz az adott időszakban szerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Főállású munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Főfoglalkozásúnak minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki 40 órás munkaviszonyban áll, de a főfoglalkozású munkahelyén jelenleg fizetés nélküli szabadságban részesül? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe, valamint – ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyravonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény),átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.]Így nem teljesül az a jogszabályi feltétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.