Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai

Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Részlet a válaszából: […] ...említett édesanya az Szja-tv. 29/D. szakasza alapján valószínűleg jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére a munkabére, illetve tagi jövedelme vonatkozásában is. Feltételezhető, hogy az anyának már felnőtt gyermekei vannak, tekintettel arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Öregségi nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az ügyvezető után annak a betéti társaságnak, amelyik jelenleg semmilyen tevékenységet nem folytat? Az ügyvezetést az öregségi nyugdíjban részesülő beltag látja el, aki a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. A betéti társaság működésének idején a társaság a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonyra tekintettel egészségügyi hozzájárulást fizetett a beltag után.
Részlet a válaszából: […] ...alapján 2019. január 1-jétől a munkaviszonyban álló öregségi nyugdíjas személyekre már nem terjed ki a biztosítás, tehát a kifizetett munkabér járulékmentes. Ebben az esetben viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy a munkaviszonyra akkor is mindenben alkalmazni kell az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...nem terjed ki rá a biztosítás [ugyancsak a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja érelmében], és e jogviszonyából származó munkabérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli.Egyéni vállalkozóként pedig – szintén saját jogú nyugdíjas voltára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Többes jogviszonyú vállalkozó osztaléka

Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?
Részlet a válaszából: […] ...2018-ban megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint egészségbiztosítási járulék. E kötelezettségét tehát a 2019. évi munkabére semmilyen formában sem befolyásolja.Ugyanakkor a társas vállalkozó 2019. évi osztaléka után már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
Részlet a válaszából: […] ...november 1-jétől egyéni járulékként csak 4 százalékos egészségbiztosítási és 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli, míg a munkabér után a kft. továbbra is megfizeti a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót. Mindezek mellett tekintettel kell lenni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...emiatt az ellátás mellett dolgozó sem tekinthető nyugdíjas munkavállalónak.A rokkantsági ellátás mellett foglalkoztatott személy a munkabéréből 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...választ a leírtak alapján úgy foglalhatjuk tömören össze, hogy a két tag részére a 20 órás munkaviszonyukra tekintettel kifizetett munkabér után a kft.-t a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó, míg a biztosítottakat a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető

Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
Részlet a válaszából: […] ...leróni, illetve az esetleges tagi jövedelmet csak 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli.Amennyiben a felek a munkaviszonyt választják, a munkabér után a társaságnak 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, míg a munkavállalónak 10 százalékos nyugdíjjárulékot és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...A jogviszonyok kiválasztása során nagy körültekintésre van szükség. A munkaviszony keretében dolgozó kültagnak például mindenképpen munkabért kell fizetni, hiszen ez a munkaviszony egyik alapvető jellemzője, mindenképpen biztosítottá válik, és a munkabére után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.
1
2