22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Kiva alapja
Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
2. cikk / 22 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése
Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
3. cikk / 22 A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap
Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
4. cikk / 22 Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után
Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
5. cikk / 22 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
6. cikk / 22 Kereseti korlát
Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
7. cikk / 22 Bíróság által megítélt összegek közterhei
Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munkaviszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
8. cikk / 22 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
9. cikk / 22 Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka
Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
10. cikk / 22 Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata
Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?