Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet, hogy abban az esetben, ha egy kiva hatálya alá tartozó vállalkozás által munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor – bár a Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése értelmében a járulékot legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése

Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság idejére távolléti díj jár. A munkabérként viselkedő távolléti díj az Eb-tv. hivatkozott módosításáig korábban valóban kedvezőbb helyzetbe hozta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...eső járulékkötelezettséget.A személyi jellegű ráfordítások az Szt. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összegek, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után

Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
Részlet a válaszából: […] ...vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével.A tényleges munkabér és a minimumjárulék-alap közötti különbözet nem esik ebbe a körbe, így nem alapja a szakképzési hozzájárulásnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat a munkáltató állapítja meg, vonja le a tanuló munkabéréből, és gondoskodik annak az állami adó- és vámhatóság felé történő befizetéséről, bevallásáról is (a tanulónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...osztalék nem képezi a nyugdíjjárulék alapját, ezért azt az éves keretösszeg meghatározásakor nem kell számításba venni.A legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosa (éves keretösszeg), 2017. évben 2?295?000 forint az az összeg, amit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. Ebből következően a munkavállalónak kifizetésre kerülő elmaradt munkabér és az átalány-kártérítés összegéből a munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri a minimálbér 30 százalékát -, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), a korhatár előtti ellátásának folyósítását szüneteltetni kell....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti..."A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.
1
2
3