Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak abban az esetben, ha főiskolai hallgatót foglalkoztat, aki a féléves szakmai gyakorlatát tölti? Milyen szerződést kell kötni a hallgatóval a gyakorlat idejére? Kell-e alkalmazni a minimál- és a garantált minimálbérre vonatkozó szabályokat? Milyen szabályokat kell alkalmazni a közterhek megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben gazdálkodó szervezetnél hathétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább alegkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékánakmegfelelő díjazás jár.A cég és a hallgató között – a szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...irányadónak kell tekinteni.Amennyiben a fiatal munkavállaló alkalmazására munkaviszonykeretében kerül sor, a részére kifizetett bruttó munkabérből az általánosszabályok szerint le kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot(magán-nyugdíjpénztári tag esetében 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt, kivéve ha a mentesítés idejére munkabér (illetmény), távollétidíj-fizetés történt,c) a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, a gyermeknevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az 1962. évi 5. tvr. által kihirdetett magyar-román szociálpolitikai megállapodást is – kiterjed rá a biztosítás. Ez azt jelenti, hogy munkabére után az általános szabályok szerint le kell róni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Nyugdíjas munkavállaló utáni járulék

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő, 29 százalékos társadalombiztosítási járulék esetében közömbös, hogy a munkavállaló nyugdíjas-e. A számára kifizetett munkabér után a munkáltatónak minden esetben meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíj-, valamint a 11 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, 11 százalékos egészségbiztosítási járulék, 3 százalékos munkaadói járulék) fizetési kötelezettsége már 1 Ft munkabér esetén is fennáll.A hallgatói jogviszony fennállásának vizsgálata az egyénijárulék-levonási kötelezettség esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Külföldi telephelyen foglalkoztatás járulékai

Kérdés: Magyarországi székhelyű társaság külföldi telephelyén foglalkoztatja magyar állampolgárságú munkavállalóját. Hogyan kell elbírálni e munkavállaló biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vázolt esetben a járulékfizetés alapja a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér [ezen az Mt. 142. §-ában említett munkabért kell érteni, ide nem értve a 153. § (2) bekezdésben említett devizaellátmányt], vagy az egyéb szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.