17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Külföldi személy nyugdíjjáruléka
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszaigényelje a befizetett járulékait, illetve annak a nyugdíjbiztosításra jutó részét az a kínai állampolgárságú személy, aki egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként több mint 10 évig a minimálbért jelentősen meghaladó összegű munkabér után fizette meg a közterheket, most azonban családi okok miatt véglegesen visszatér a hazájába, így Magyarországon nyugellátásra nem lesz jogosult? Alkalmazható ebben az esetben a Tny-tv. 78. §-ában foglalt szabályozás?
2. cikk / 17 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
3. cikk / 17 Vezető tisztségviselő jogviszonya
Kérdés: Van-e annak akadálya, hogy egy kft. ügyvezetője, aki nem tulajdonosa a cégnek, illetve a kft. cégvezetője egyaránt ingyenes megbízási jogviszonyban lássa el az ügyvezetést?
4. cikk / 17 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
5. cikk / 17 Japán állampolgárságú munkavállalók
Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
6. cikk / 17 Izraeli állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
7. cikk / 17 Végelszámoló jogállása
Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
8. cikk / 17 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
9. cikk / 17 Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók
Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
10. cikk / 17 Nem működő bt. beltagja
Kérdés: El tudja kerülni valamilyen módon a járulékfizetési kötelezettséget egy betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a társaság jelenleg nem működik, utoljára néhány napja adott ki számlát, de jelenleg semmilyen bevétele nincs, és nem is várható? A tag a bt.-n kívül semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik.
