Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...Ekkor nincs akadálya annak, hogy a minimálbér vagy agarantált bérminimum heti 20 órára arányosított összegét állapítsák meg a felekmunkabérként, és ez az összeg szolgálhat járulékalapul is.A szolgálati idő számításánál a Tny-tv. 39. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Szolgálatiidő-számítás szempontjából teljes munkaidősnek minősül-e az a munkaviszony, amelyben heti 36 órás teljes munkaidős foglalkoztatásban állapodtak meg a felek, havi bruttó 72 000 forintos díjazás ellenében? Van-e jelentősége annak, ha a dolgozó őstermelői tevékenységet is folytat?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes minimálbérarányával. A kérdésben egy részmunkaidőben álló munkavállalóról vanszó, hiszen heti munkaideje csak 36 óra, munkabére pedig ezzel arányosan csak72 ezer forint, így ránézve alkalmazni kell az arányos szolgálati időrevonatkozó szabályokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...munkaadót és a munkavállalót a munkaerő-piaci alapba történő befizetések isterhelik. A Ftv. idevágó rendelkezései (40. és 41. §) a munkabér után amunkáltató 3 százalékos munkaadói, míg a munkavállaló 1,5 százalékosmunkavállalói járulék fizetésére kötelezett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

GYES járulékai

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 26. § (1) bekezdésébe foglalt kógens előíráskövetkeztében a gyermekgondozási segély összegéből a nyugdíjjárulékot le kellvonni. Olvasóink tehát jól értelmezik a szabályt, a gyermekgondozási segélybenrészesülő személy a segély összege után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeknek megfelel. Munkáltatónál működőcsaládtámogatási kifizetőhely esetén az ellátást utólag, a tárgyhónapra járómunkabér elszámolásával, a Területi Államháztartási Hivatal számfejtése eseténa tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...31-ig a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának felső határát. E felső határig kell megfizetni a felmentési időre 2002. december 31-ig járó munkabérrész után (feltéve, hogy a november 13-ig elért keresettel, illetve az esetleges végkielégítéssel ezt még nem érte el) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Szülés rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése után

Kérdés: Az 1997-től rokkantsági nyugdíjban részesülő személy 2001. október 1-jétől munkaviszonyt létesít. Munkabére havi 120 000 Ft. Rokkantsági nyugdíjjogosultsága 2002. április 1-jétől megszűnt, nyugdíjának folyósítása szünetel. Terhessége miatt orvosa véleménye szerint 2002. februártól keresőképtelen. A szülés időpontja 2002. június 15. Milyen pénzbeli ellátásokra jogosult a biztosított?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 43. § (1) bekezdésében foglaltak alapján táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő három napon belül keresőképtelenné válik, és a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszűnése esetén a munkabért, a végkielégítést, a szabadságmegváltást és egyéb juttatásokat a munkában töltött utolsó napon kell kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.