Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] ...évfolyam első félévében – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a kötelező legkisebb munkabér legalább tizenöt százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonya is a külföldi céggel áll fenn, így a járulékokat az általános szabályok szerint kell az anyacégtől származó munkabér, osztalék címén kifizetett összegek után megfizetni. Kérdezőnk valószínűleg külföldi cég magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...alapján történik:1996/145. APEH iránymutatásBedolgozó részére adott költségtérítésA bedolgozói jogviszonyból származó bevételre (munkabérre, munkadíjra, valamint a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítésre) az szja-törvény nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Szolgálati idő szerzése különböző jogviszonyokban

Kérdés: Szolgálati időnek minősül-e az egyéni vállalkozói és a munka nélküli időszak abban az esetben, ha egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve munkanélküli-ellátásban részesülő személy a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesít munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...viszont a kérdező arra gondol, hogy a Ktv., illetve a Kjt. alapján munkaviszonyban töltött időként számítják-e be ezeket az időket a munkabére, ill. a szabadsága megállapításához, az már munkajogi kérdés. Ha a munkavállaló köztisztviselőként vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...főkönyvelőjével kötött megbízási szerződése valós tartalma szerint munkaszerződésnek, a kifizetett vállalkozói díj pedig valójában munkabérnek minősül, ezért a felperes terhére egészségbiztosítási-, valamint nyugdíjbiztosításijárulék különbözetet állapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az 1962. évi 5. tvr. által kihirdetett magyar-román szociálpolitikai megállapodást is – kiterjed rá a biztosítás. Ez azt jelenti, hogy munkabére után az általános szabályok szerint le kell róni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg."A fentiek alapján a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot a munkabérből is és a felhasználási szerződés alapján kifizetett, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelemből is a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Passzív jogú táppénz

Kérdés: Három éve a cégünknél dolgozó munkavállaló felmentési idejének utolsó napja 2002. október 14., erre a napra még munkabért kapott. Az orvos táppénzes állományba vette 2002. október 14-én. 2002. október 17-én azonban átvette főállású egyéni vállalkozói igazolványát. Milyen táppénzre (passzív-aktív) lesz jogosult, és mely időszakra?
Részlet a válaszából: […] Az érintett munkavállaló október 14-étől keresőképtelen ugyan, ám a táppénzre való jogosultsága [tekintettel az Eb-tv. 47. § (2) bekezdésének b) pontjára] csak október 15-én nyílik meg.Munkaviszonya ekkor már nem áll fenn, így passzív táppénzről van szó, amely után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Társas vállalkozók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
Részlet a válaszából: […] ...az ebből eredő alá- és fölérendeltségi kapcsolat, a rendszeres és folyamatos munkavégzés és a rendelkezésre állási kötelezettség, a munkabér, valamint a munkakör.Ugyancsak fontos, de inkább csak másodlagos jellemzői a munkaviszonynak a munkavégzés eszközei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
…
13
14