12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Kft. munkaviszonyban álló tagjai
Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
2. cikk / 12 Ellátások második gyermek születésekor
Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
3. cikk / 12 TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén
Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?
4. cikk / 12 Ellátások alapja második szülés esetén
Kérdés: Érdemes-e az anyának 180 napra havi nettó 125 000 forint bérrel munkát vállalni, hogy a második szülés után ismét kedvező összegben járjanak részére az ellátások abban az esetben, ha a munkaviszonya 2005. január 1-jétől áll fenn, 2007. augusztus 5-én szült, 2007. augusztus 1-jétől terhességi-gyermekágyi segélyben, majd jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül? A biztosított munkabére 2005 januárjától 2006 januárjáig havi 320 000 forint, 2006 februárjától 2006 decemberéig havi 201 000 forint, 2007 januárjától 2007 júliusáig havi 477 000 forint volt. A második szülés várható ideje 2009. május hó.
5. cikk / 12 GYES ideje alatt dolgozó édesanya újabb szülése
Kérdés: Egy édesanya a gyermek második életévének betöltése után a GYES folyósítása mellett egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített. Ismételt szülése esetén e jogviszonyában jogosulttá válik-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra? Az e jogviszonyában elért 180 napi munkabére alapja lesz-e az ellátásoknak?
6. cikk / 12 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annál a 2006. december 29-én szült kismamánál, aki 2005. január 1-jétől 2005. június 30-áig állt munkaviszonyban havi 30 000 forint munkabérrel, majd új munkaviszonyt létesített 2006. augusztus 1-jén, 2006 augusztustól novemberig havi 70 000 forint jövedelemmel rendelkezett, december havi szerződés szerinti munkabére 125 000 forint, ezenfelül a 2006. augusztus 1-jétől december 31-jéig terjedő időtartamra 120 000 forint jutalmat kapott?
7. cikk / 12 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
8. cikk / 12 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
9. cikk / 12 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
10. cikk / 12 Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai
Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
