Jogalap nélkül kifizetett munkabér végrehajtása

Kérdés: A bírósági végrehajtás szabályai az irányadók a jogalap nélkül kifizetett munkabér esetén? Mi tekinthető helyes eljárásnak a letiltások sorrendiségének meghatározásakor, ha a munkavállalónak jogalap nélküli munkabér kifizetése keletkezik? Levonható a jogalap nélkül kifizetett munkabér a végrehajtói okirattal foganatosított gyermektartásdíjat és egyéb követeléseket megelőző sorrendben?
Részlet a válaszából: […] ...megfogalmazott kérdés a megalapozottnak tűnő munkáltatói elvárás kifejeződése a munkabért érintő, arra jelentős befolyást gyakorló jogszabályok összhangjának megteremtése iránt. A megoldás az Mt. és a Vht. összehangolt alkalmazását feltételezi. Az Mt. 161....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Sztrájk befolyása a nyugdíjra

Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
Részlet a válaszából: […] ...sztrájk nem egész napos. A nem egész napot érintő – vagyis néhány órás munkabeszüntetéssel járó – sztrájk alatt a biztosított munkabérben (illetményben) részesül, így a sztrájk időtartamát szolgálati időként, a nők 40 nyugdíjazásánál jogosultsági időként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Letiltás munkabérből

Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a munkáltatónak a végrehajtó által előírt levonási kötelezettséget abban az esetben, ha tájékoztatást kapott arról, hogy az egyik munkavállaló ellen végrehajtási ügy van folyamatban, amelynek kapcsán a meghatározott összegek levonására köteles? Mire kell figyelnie a munkáltatónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató kap egy felhívást a végrehajtótól annak kapcsán, hogy egy munkavállalója ellen végrehajtási eljárás van folyamatban, és a munkabéréből levonást kell teljesíteni, akkor a felhívásban az is szerepelni szokott, hogy milyen százalékig terjedően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt.-ben előírt feltételeknek. Ebben az esetben fontos még az is, hogy amennyiben a járulékalapot képező tényleges jövedelem (munkabér) nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót ez után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje

Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] ...munkaideje a felek döntésétől függ, akár havi néhány óra is lehet, ezzel arányos díjazással. A személyi jövedelemadót a tényleges munkabér alapulvételével kell megfizetni, ugyanakkor a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

A szakszervezeti tagdíj levonási sorrendje a munkabérletiltások levonási rendszerében

Kérdés: Csökkenti a letiltás alapját képező munkabér-jövedelmet az érdekképviseleti tagdíj összege?
Részlet a válaszából: […] ...változásának egyenes következménye, hogy a jövőben az érdekképviseleti tagdíjat egyéni utalással fogják teljesíteni az érintettek.A munkabérletiltás levonási rendszerére mindez azonban csekély befolyással bír.A letiltást érvényesítő munkáltató számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] ...ellenére, hogy a megszokott, állandósult jogalkotási program részeként a kötelező legkisebb munkabér jellemzően minden év január 1. napjával emelkedik, a hazai jogalkotás rendszerében nem példa nélküli az ettől eltérő jogszabály-módosítás. A változás azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Visszamenőleges nyugdíjazás

Kérdés:

Vissza tudja igényelni a járulékot a munkavállaló vagy a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkaviszonyban álló dolgozót elbocsátotta a munkáltatója, és 3 havi végkielégítést, valamint – megállapodás alapján – 3 havi felmentési időt biztosított a számára, így jogviszonya 2023. szeptember 30-án szűnt meg, azonban az összes járandóság kifizetése után a dolgozó a 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2023. április 10-ei dátummal nyugdíjas lett. Mi lesz ebben az esetben a végkielégítés sorsa, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló részére nem jár ez a juttatás?

Részlet a válaszából: […] ...a járulékproblémával. Mivel a nyugdíjas munkavállalóra nem terjed ki a biztosítás, a munkabérét nem terheli sem járulék, sem pedig szociális hozzájárulási adó. Tehát mindazon jövedelem, amelynek kifizetésére az április 10-ét követő időszakra került sor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...csak a közterhek vonatkozásában történik, hiszen a nyugdíjazás napjától a munkavállaló kiegészítő tevékenységűnek minősül, így a munkabéréből kizárólag a személyi jövedelemadót kell majd levonni, társadalombiztosítási járulékot nem, illetve a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg

Kérdés:

Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?

Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni.Ez azt jelenti, hogy a második jogviszonyban ugyanúgy az általános szabályok szerint kell levonni a munkavállaló munkabéréből a személyi jövedelemadót, illetve a társadalombiztosítási járulékot, és ugyanúgy terheli a munkáltatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.
1
2
3
…
31