8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Kérdés:
Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
2. cikk / 8 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
3. cikk / 8 Jogalap nélküli GYED visszakövetelése
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy munkavállalónak munkabértartozása keletkezett, de a visszafizetésre vonatkozó munkáltatói felhívásnak ellentmondott, ezért az ügy perré alakult. Visszakövetelheti a munkabértartozásból eredő többletfolyósítás miatti túlfolyósítás összegét a munkáltatónál működő kifizetőhely, ha a magasabb összegű munkabér figyelembevételével gyermekgondozási díjat állapított meg, és folyósított a dolgozó részére?
4. cikk / 8 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
5. cikk / 8 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
6. cikk / 8 Jogosultság TGYÁS-ra és GYED-re
Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az az édesanya, aki 2003. március hóban fejezte be tanulmányait egy felsőfokú oktatási intézményben, ahol nappali tagozatos hallgatóként egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányokat, 2004. március 1-jén passzív jogú GYES mellett napi 4 órás munkaviszonyt létesített havi 110 000 forint munkabérért, és második gyermeke 2004. május 20-án született, mely időponttól a GYES folyósítását beszüntették?
7. cikk / 8 GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
8. cikk / 8 2003. évi járulékfizetési szabályok
Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?