Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az "A" és a "B" munkáltatóknak mindazokat a közterheket lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1)-(3) bekezdés, 39. § (2) bekezdés.]A 327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet szabályozza 2005.január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A teljesmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány szabályai

Kérdés: Mi a jelentősége az újonnan bevezetett prémiumévek programnak, és milyen előnyei vannak a munkavállalókra nézve?
Részlet a válaszából: […] ...illetmény: a programban részt vevő személynek aprémiumévek programba történő belépését közvetlenül megelőzően irányadóilletménye, munkabére– köztisztviselő esetében – megállapítása esetén – a Ktv.44/B. §-a szerinti személyi illetmény, illetve a Ktv. 42...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Közalkalmazott pedagógusnak 2002. június hó végén 40 éves jubileumi jutalmat fizettek ki. Jelenleg felmentési idejét tölti. Felmentési idő vége: 2003. augusztus 31. Utolsó tényleges munkanap: 2003. március 1. Igényt tarthat-e a közalkalmazott a jubileumi jutalom tényleges kifizetése és az utolsó munkanap közé eső különbözetre (jubileumi jutalom kiegészítése) annak okán, hogy a pedagógus bére a két időpont között változott? Ha igen, mikor kell a jutalomkülönbözetet részére kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...venni. Ez az álláspont a Kjt. 85. § (7) bekezdés h) pontjára hivatkozik, amely szerint eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, 13. havi illetményt, keresetkiegészítést és jutalmat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettsége nincs, ez értelemszerűen a bevallásokban sem szerepel. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak a NYENYI-n a munkabérrel ellátatlanság időtartamát kell jelenteni, illetőleg az egészségbiztosítási pénztár igazolása alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg szerződésben meghatározott díj után. Jelen esetben a 40 000 Ft/hó munkabér képezi a társadalombiztosítási és az egyéni járulék alapját. A 650 USD után sem a foglalkoztatónak nem kell megfizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
2