Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
Részlet a válaszából: […] 2014. januártól változott a GYES folyósítása melletti munkavállalás lehetősége. Kedvezőbb a szabály, mert a gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek egyéves kora után korlátlan időtartamban végezhet keresőtevékenységet. Korábban a munkavégzés heti 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Román állampolgár szülése

Kérdés: Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egy Erdélyben jelenleg is munkaviszonyban álló román állampolgárságú lány, aki egy magyar fiúhoz ment feleségül, de állampolgárságát még nem kapta meg, Magyarországon szülhessen? Elegendő-e az Erdélyből hozott EU-s kártya? Magyarországon történő szülése esetén van-e lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék az otthoni munkaviszonyát, hogy a GYES ideje alatt a járandóságot ne alanyi jogon, hanem munkabér után kapja?
Részlet a válaszából: […] Az EU-tagállamok szociális biztonsági rendszereit koordinálószabály az 1408/71/EGT rendelet. A tagállamok Magyarországon tartózkodó, de nem ittbiztosított állampolgárai szülés esetén a szüléssel kapcsolatos természetbeniellátásokat az EU-s kártyájuk alapján igénybe vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanazzal a munkavállalóval naponta létesít olyan munkaviszonyt,amelyből a munkavállalónak kifizetett, levonásokkal csökkentett napi munkabér1800 forint/nap és 4600 forint/nap jövedelemsávba esik. Az alkalmifoglalkoztatásnak minősülő munkaviszony idejét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeknek megfelel. Munkáltatónál működőcsaládtámogatási kifizetőhely esetén az ellátást utólag, a tárgyhónapra járómunkabér elszámolásával, a Területi Államháztartási Hivatal számfejtése eseténa tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...első oklevelet szerző hallgatója, és nincs jövedelme (nem kell figyelembe venni a jövedelmet, ha az Szja-tv. szerinti jövedelme a minimális munkabér összegét nem haladja meg);d) igénylő vagy házastársa, élettársa vakok személyi járadékában részesül;e) igénylő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...sorra vesszük az "alaplehetőségeket".Amennyiben főfoglalkozású (tehát másutt nem foglalkoztatott) munkavállalóról van szó, akkor munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.