Letiltás táppénzből

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz összegét a munkavállalót terhelő letiltások elszámolása során abban az esetben, ha a hónap első két munkanapján keresőképtelen volt, majd megszűnt a munkaviszonya, így a tárgyhónapra csak a szabadságmegváltás és a táppénz került elszámolásra a részére? Helyesen jár el a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha csak a szabadságmegváltás nettó összegére alkalmazza a több folyamatban lévő végrehajtás miatti 50 százalékos letiltást, figyelmen kívül hagyva a 28 500 forint összegű levonásmentes munkabérrészt, mivel a nettó táppénz összege pontosan 28 500 forint? A munkáltató arra alapozza az eljárást, hogy ha nem a kifizetőhely számfejtené a táppénzt, akkor sem kerülne levonásra a letiltás (nem gyerektartás és nem jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás miatti a letiltás).
Részlet a válaszából: […] ...díjat.A letiltás során a Vht. szerinti általános szabályozás érvényesül. A Vht. 65. §-a értelmében a munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb százalékot lehet levonni. Az egészségbiztosítás pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] ...azt is jelenti, hogy a munkaidőnek megfelelően legalább a minimálbért vagy annak arányos részét ki kell fizetni az ügyvezetőnek, és a munkabérből az általános szabályok alapján le kell vonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai

Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Részlet a válaszából: […] ...említett édesanya az Szja-tv. 29/D. szakasza alapján valószínűleg jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére a munkabére, illetve tagi jövedelme vonatkozásában is. Feltételezhető, hogy az anyának már felnőtt gyermekei vannak, tekintettel arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...elmaradt bért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, azonban azt csak akkor, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően a munkavállaló rendszeresen igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo-tv.-ben meghatározott eltérésekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmazva: a munkáltatónak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie addig, amíg a megváltozott munkaképességű munkavállaló havi munkabére nem haladja meg a minimálbér kétszeresét. Ez a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló esetében nem elképzelhetetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Iskolarendszerű képzés díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak abban az esetben, ha az iskolarendszerű OKJ-s képzésben részt vevő dolgozó tandíját a munkáltató fizeti a részére kiállított számla alapján? A számla tényleges vagy felbruttósított összege tekintendő jövedelemnek ebben az esetben? Milyen jogcímen számfejthető ez a kifizetés a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is.Annak érdekében, hogy a munkavállaló nettó munkabére a képzési díj kifizetése miatt ne csökkenjen, a munkáltató megteheti, hogy nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...által nem az illetősége szerinti államban végzett nem önálló munkából származó jövedelem (azaz például a munkaviszonyban kapott munkabér) főszabály szerint abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik. Azaz a magyar magánszemély által külföldön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben rokkantsági ellátásban részesülő munkaviszonyban álló dolgozóról van szó, akinek a munkabére után a társaság – a Szocho-tv. 13. szakaszában meghatározott kedvezménnyel élve – lényegében mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Kft.-tulajdonos munkaszerződése

Kérdés: Köthet munkaszerződést a saját vállalkozásával az ügyvezetésen kívül egyéb tevékenységre is egy kft. 75 százalékos tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben a munkaszerződésben két munkakört kell meghatározni, ennek megfelelően kell megállapítani a munkaidőt és természetesen a munkabért is. Amennyiben az érintett tag az ügyvezetői teendőket is ellátja a társaságban, valószínűleg ő a munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
1
2
3
10