Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...11. pontja alapján, és az említett jogviszonyokban nem terheli járulékfizetés.Ugyanakkor munkaviszonyában ebben az esetben is biztosított, munkabére után az általános szabályok szerint kell leróni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...csak a közterhek vonatkozásában történik, hiszen a nyugdíjazás napjától a munkavállaló kiegészítő tevékenységűnek minősül, így a munkabéréből kizárólag a személyi jövedelemadót kell majd levonni, társadalombiztosítási járulékot nem, illetve a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Külföldi személy nyugdíjjáruléka

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszaigényelje a befizetett járulékait, illetve annak a nyugdíjbiztosításra jutó részét az a kínai állampolgárságú személy, aki egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként több mint 10 évig a minimálbért jelentősen meghaladó összegű munkabér után fizette meg a közterheket, most azonban családi okok miatt véglegesen visszatér a hazájába, így Magyarországon nyugellátásra nem lesz jogosult? Alkalmazható ebben az esetben a Tny-tv. 78. §-ában foglalt szabályozás?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. vonatkozó előírásai szerint a nyugellátásra való jogosultsághoz minimum 20 (de még a résznyugdíjhoz is legalább 15) év szolgálati időre van szükség (Tny-tv. 18. §). Így a kérdésben említett kínai állampolgár esetében – mivel magyarországi jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Többes jogviszonyú őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Beszámításra kerül az őstermelőként vállalt járulékfizetés a nyugellátás számítása során abban az esetben, ha az érintett rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is, ahol a minimálbér arányos részének megfelelő összegű munkabért kap?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében a mezőgazdasági őstermelőre nem terjed ki a biztosítás, amennyiben bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat (választott tisztségviselő, megbízás, vállalkozási jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...nem minősül nyugdíjasnak, így biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. Munkabérét ennek megfelelően az szja-n túl terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék és a 13 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Rokkantsági nyugdíjas alkalmazott esetében van annak bármilyen jelentősége, hogy az érintett a komplex felülvizsgálaton milyen kategóriába került besorolásra? A munkaadónak mennyiben kell eltérő okmányokat bekérnie tőle a nem rokkant munkavállalókhoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjasnak, így biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni, és munkabérét társadalombiztosítási járulék, valamint szociális hozzájárulási adó is terheli.Ez utóbbi esetben azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Fogyatékossági támogatásban és rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Munkavállalás esetén le kell mondania valamelyik ellátásról annak a személynek, aki fogyatékossági támogatásban és rokkantsági járadékban is részesül? Abban az esetben, ha továbbra is folyósíthatóak az ellátások, le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a munkabérből, illetve a munkáltatónak meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...létesít, akkor biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell megállapítani. Tehát a munkabérét terheli a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó.Az említett ellátások mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Nyugdíjjárulék alóli mentesség

Kérdés: Valóban nem számít kiesett időnek a nyugdíjazás során az az időszak, amikor azért nem dolgozott valaki, mert a COVID-19-járvány miatt vesztette el az állását?
Részlet a válaszából: […] ...április, május és június hónapban az általános járulékfizetési kötelezettség helyett a járulék-alapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie, de azt is legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Elhunyt munkavállaló elmaradt munkabére

Kérdés: Terheli járulékfizetési kötelezettség a tavaly elhunyt munkavállaló özvegye részére kifizetett nagy összegű elmaradt munkabért, vagy csak a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást kell utána megfizetni a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...sor a munkaviszony megszűnésére. Amennyiben 2020. július 1-jét követően, akkor 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell a munkabérből levonni.Ám ha ezt megelőzően, akkor az egyéni járulék mértéke 10 százalékos nyugdíjjárulék, illetve 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...április, május és június hónapban az általános járulékfizetési kötelezettség helyett a járulékalapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie, de azt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.
1
2
3
5