Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató – a német biztosító tájékoztatása alapján – azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítására, illetve az ez alapján bemutatott A1-es igazolásra tekintettel – Magyarországon valóban nem terjed ki a biztosítás, és munkabére után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót idehaza nem kell leróni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szabadság elszámolása munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Mi az eljárás ebben az esetben, ha egy főfoglalkozású munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de a tárgyévben még egyáltalán nem vett ki szabadságot? ?
Részlet a válaszából: […] ...módosítani, és a kifizetett többletet az előlegnyújtásból eredő követelés szabályai szerint levonhatja a munkavállaló munkabéréből. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben is csak a tárgyhónapban kiadott többletszabadság megtérítésére van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Nagycsaládosok személygépkocsi--szerzési támogatásának megtérítése-

Kérdés: Levonható a munkabérből, illetve a társadalombiztosítási ellátásokból a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának jogalap nélkül igényelt vagy vissza nem fizetett összege?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásokra osztja. Az érvényesíthető letiltás különbözősége a juttatások eltérő rendeltetésében mutatkozik meg. A havi munkabér, illetve a nyugellátás annak rendszeressége és jövedelemjellege miatt szabadabban fordítható a hitelezői igények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalóknak az esetében, akiknél a járulékfizetési alsó határt kell alkalmazni, a családi járulékkedvezményt csak a tényleges munkabér után fizetett járulék terhére lehet érvényesíteniA társadalombiztosítási járulékot a következő számlaszámokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...elmaradt bért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, azonban azt csak akkor, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően a munkavállaló rendszeresen igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] ...szűkítésével a jogalkotó nem titkolt célja az volt, hogy – ellentétben a korábbi elképzelésekkel – a munkavállalók inkább munkabér formájában jussanak hozzá a munkavégzésért járó jövedelemhez.Az előző években széles körben érvényesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Többletként kivett szabadság megtérítése

Kérdés: Valóban meg kell térítenie a kivett többletszabadságot annak a munkavállalónak, aki év közben létrejött munkaviszonyát még ugyanabban az évben meg kívánja szüntetni, és a munkáltatója 4 nap szabadság visszafizetésére kötelezte? A dolgozó vitatja a munkáltató követelését.
Részlet a válaszából: […] ...töltött időre megilletné. Ebben az esetben a régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése alapján a szabadságkülönbözetre kifizetett munkabért ugyan meghatározott kivételektől eltekintve – a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármelykötelezettségébe, így pl. azt a későbbiekben kifizetésre kerülő munkabérösszegéből levonhatja. A járulékkötelezettség hiányában az Eho-tv. 3. § (1)bekezdésének aa) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Felmondó munkavállaló jogszerűtlen eljárása

Kérdés: Jogszerűen járt-e el a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkavállaló felmondással megszüntette a határozatlan időre szóló munkaviszonyát, de a 30 napos felmondási időt nem volt hajlandó letölteni, a felmondása közlésének napján eltávozott a munkahelyről. A munkáltató az utolsó munkában töltött nappal megszüntette a dolgozó munkaviszonyát, a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat postán megküldte, azonban az utolsó havi bérét nem fizették ki, mivel a felmondási idő le nem töltése miatt a le nem dolgozott felmondási időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni.
Részlet a válaszából: […] ...időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Eljárásaazonban jogellenes a tekintetben, hogy a megtérítést az utolsó havi munkabérvisszatartásával rendezte. Az Mt. a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezésekközött szabályozza, hogy a munkabérből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Szabadság visszavonása

Kérdés: A többletszabadság visszavonásakor van-e mód a bruttó módon történő elszámolásra, azaz a járandóság terhére levonni a szabadság bruttó összegét? Ha erre nincs mód, a munkabér-levonás szabályai szerint mit kell levonni, a szabadság idejére járó bruttó bért, vagy annak számított nettó tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...megválaszolása kapcsán először is azt kelltisztázni, hogy a szabadság "visszavonása", vagyis a többletként kiadottszabadságra kifizetett munkabér megtérítése mikor, és hogyan történhet. Az egyik lehetséges eset az, amikor a munkavállalómunkaviszonya megszűnik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.
1
2