Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosítottnak minősült. Ezért az erre az időszakra kifizetett elmaradt jövedelem (elmaradt munkabér, végkielégítés) a munkavállaló munkaviszonyából származó jövedelmének minősült, és a Tbj-tv. általános szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Unió tagállamaiban munkát végző munkavállalók bérezése

Kérdés: Mire kell figyelnie a dolgozók külföldi munkavégzésével összefüggő bérezés során annak a cégnek, amely az unió több tagállamába készül kiküldeni munkavállalókat építési-szerelési munkák elvégzésére? Van ezzel kapcsolatban valamilyen különös szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...számú ügyben, ezzel mint­egy útmutatást adva arra nézve, hogy a minimálbér-szabályozások szempontjából hogyan kell eljárni az egyes munkabérelemeket illetően. A szóban forgó ügyben egy lengyel társaság – amely a villamosenergia-ipar területén tevékenykedik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt. Ebből következően a munkavállalónak kifizetésre kerülő elmaradt munkabér utáni késedelmi kamatból is a munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Koreai állampolgárságú kiküldöttek ehója

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató az alábbi esetben? Egy koreai anyacég dolgozói a magyar leányvállalatnál vannak kiküldetésben, kettős munkaszerződéssel, azaz mind a koreai, mind a magyar vállalattal szerződésben állnak. KOR-HUN 1 igazolással rendelkeznek, mely szerint az Egyezmény 6.3 cikkével összhangban a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, állandó lakóhellyel Koreában rendelkeznek. A magyar társaság fizeti ezen kiküldöttek részére a lakásbérletet, gyermekeik iskoláztatását, iskolabuszát is. Ezen költségek – a belső cafeteriaszabályzat alapján – egyes meghatározott juttatásként kerülnek elszámolásra, 16 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése mellett. A KOR-HUN 1 igazolással rendelkező dolgozóknak adott egyes meghatározott juttatások, valamint a munkabér után a munkáltató nem fizet egészségügyi hozzájárulást, mivel az igazolással bíró dolgozók a Tbj-tv. 4. §-ának u) pontja szerint nem számítanak belföldinek.
Részlet a válaszából: […] A munkáltatót, kifizetőt a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség kizárólag Tbj-tv. szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemélynek juttatott, külön meghatározott jövedelmek után terheli (Eho-tv. 2. §). Azt, hogy ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Egyesületi tagok részére adott étkezési utalvány

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy polgárőr egyesület étkezési utalványt ad az önkéntes munkát végző tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...természetben, utalvány (könyvutalvány, könyv stb.) formájában is -, feltéve hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát, az adómentes értékhatár így 2013-ban 19 600 forint [Köt-tv. 2. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

1951-ben született, korhatár előtti ellátásban részesülő orvos

Kérdés: Kaphatja továbbra is a nyugdíjat, ha folyamatosan dolgozik, vagy áprilisban választania kell annak az 1951-ben született, egyéni vállalkozóként működő, területi ellátási kötelezettséggel bíró házi gyermekorvosnak, aki a munkája mellett 2008 óta részesül előrehozott öregségi nyugdíjban, és 1975 óta folyamatos a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanis ha a tárgyévben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2013-ban 1 674 000 forint), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Korengedményes nyugdíjas megbízott

Kérdés: Létesíthető-e megbízási jogviszony a korábbi munkáltatóval korengedményes nyugdíjazás után? Megtehető-e ez vállalkozási jogviszony keretében? Milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy a nyugdíj ne kerüljön veszélybe?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általafizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényeskötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éveskeretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Egyéni vállalkozó korengedményes nyugdíja

Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát, vagy elég szüneteltetnie a vállalkozói tevékenységét annak a munkavállalónak, aki a munkáltatójával kötött megállapodás alapján ebben az évben korengedményes nyugdíjba vonul, és a munkaviszonyát ezzel egyidejűleg a jogszabályi előírások értelmében megszünteti? Korengedményes nyugdíjazása után folytathatja-e tevékenységét kiegészítő tevékenységűként egy evás egyéni vállalkozó, illetve van-e ennek valamilyen korlátja a nyugdíj szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelezőlegkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg),az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...és az érintett személyáltal fizetendő nyugdíjjárulék alapja nem haladja meg a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegénektizenkétszeresét, a nyugellátását szüneteltetni nem kell. Tehát amennyiben ezeka tények nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazottat átlagkereset illeti meg. Nem illeti meg azátlagkereset a közalkalmazottat arra az időre, amely alatt munkabérre egyébkéntsem lenne jogosult.A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alólimentesítés idejére járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.
1
2