Kisvállalati adó alapja

Kérdés:

Hogyan alakul a kivaalap abban az esetben, ha egy kft. tulajdonos ügyvezetője napi 1 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket, és más jogviszonnyal nem rendelkezik?

Részlet a válaszából: […] ...képeznek az adóévben.A kérdésben vázolt esetben a problémát az okozza, hogy noha az alkalmazott tulajdonos ügyvezető tényleges munkabére csak havi 30 ezer forint, ugyanakkor a járulékalapot képező jövedelme – figyelembe véve a Tbj-tv. 27. §-a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...azt is jelenti, hogy kötelező a bérfizetés. A közterheket ez esetben a minimálbér harminc százaléka után akkor is meg kell fizetni, ha a munkabér ennél kevesebb. Ez akkor fordul elő, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik.Némileg bonyolódik a helyzet, ha a tag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kivaalap megállapítása

Kérdés: A tényleges járulékalap vagy a minimálbér 112,5 százaléka lesz a kisvállalati adó alapja abban az esetben, ha egy cég tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] ...esetben azonban nem társas vállalkozói jogviszonyról, hanem munka-viszonyról van szó, így adóalap-növelő tényezőként csak a tényleges munkabért, azaz a havi 30 ezer forintot kell tekinteni, függetlenül attól, hogy ebben az esetben a tényleges havi járulékalap a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adót.A közterhek minimalizálására egy részmunkaidős munkaszerződés lehet a megoldás, amely alapján ugyan kötelező a munkabérfizetés, de ennek összege arányos lehet a megállapított munkaidővel.A fentiek alapján biztosított beltag jogosulttá válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri a minimálbér 30 százalékát –, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...A jogviszonyok kiválasztása során nagy körültekintésre van szükség. A munkaviszony keretében dolgozó kültagnak például mindenképpen munkabért kell fizetni, hiszen ez a munkaviszony egyik alapvető jellemzője, mindenképpen biztosítottá válik, és a munkabére után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...Ekkor nincs akadálya annak, hogy a minimálbér vagy agarantált bérminimum heti 20 órára arányosított összegét állapítsák meg a felekmunkabérként, és ez az összeg szolgálhat járulékalapul is.A szolgálati idő számításánál a Tny-tv. 39. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése

Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, és hat egymást követő hónapravonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkorikötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát. Tekintve, hogy keresetena járulékalapot képező jövedelmet kell érteni, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...jelent, de ebben az esetben erről nincsen szó. Marad tehát a munkaviszony vagy a megbízásos jogviszony. Munkaviszony esetén az ügyvezető munkabére után az általános szabályoknak megfelelően kell megfizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Társas vállalkozók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
Részlet a válaszából: […] ...az ebből eredő alá- és fölérendeltségi kapcsolat, a rendszeres és folyamatos munkavégzés és a rendelkezésre állási kötelezettség, a munkabér, valamint a munkakör.Ugyancsak fontos, de inkább csak másodlagos jellemzői a munkaviszonynak a munkavégzés eszközei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.