Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] ...szűkítésével a jogalkotó nem titkolt célja az volt, hogy – ellentétben a korábbi elképzelésekkel – a munkavállalók inkább munkabér formájában jussanak hozzá a munkavégzésért járó jövedelemhez.Az előző években széles körben érvényesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] ...a letiltás alapját képező összeg meghatározásában. A végrehajtás során a levonásnál azt az összeget kell alapul venni, ami a munkabért terhelő, abból a külön normaszövegben szabályozott kötelező érvényű levonással teljesített adónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. Ebből következően a munkavállalónak kifizetésre kerülő elmaradt munkabér és az átalány-kártérítés összegéből a munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapjameghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér haviösszegének (mely 2011-ben 78 000 forint) tizennyolcszorosát (éveskeretösszeg), az éves keretösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.