Keresőképtelenség szolgálati viszony felfüggesztése alatt

Kérdés: Milyen ellátásra válhat jogosulttá az a munkavállaló, akinek a szolgálati viszonyában bekövetkezett felfüggesztés alatt a foglalkoztatója 100 százalékban visszatartotta az illetményét, és időközben keresőképtelenné vált?
Részlet a válaszából: […] ...ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munka-viszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér- (illetmény), átlagkereset- (távolléti díj), táppénzfizetés történt.Nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Ellátások harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Milyen kereset alapján állapítják meg a harmadik gyermek után járó ellátásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2006. március 16. óta áll a munkáltató alkalmazásában, első gyermeke 2007. október 5-én, a második 2009. június 19-én született, a harmadik gyermek születésének várható időpontja pedig 2012. december 6.? A biztosított 2007. június 27-től nem rendelkezik munkabérrel, mert ettől az időponttól folyamatosan valamilyen egészségbiztosítási ellátásban, illetve GYES-ben részesül. Második gyermekével 2011. június 19-ig GYED-et kapott 3336,67 forint/nap összegben, azt követően jelenleg is GYES-ben részesül. 2012-ben a szerződés szerinti munkabére 263 000 forint/hó. Lesz-e különbség az ellátás összegében, ha a GYES lejártát követően vagy egy kicsit hamarabb visszamegy dolgozni, letölti a 80 munkanap szabadságát, és utána még a szülésig dolgozik?
Részlet a válaszából: […]  A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultságkezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért pénzbeliegészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlagaalapján kell megállapítani, ha van az igénylőnek ezen időtartam alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
Részlet a válaszából: […] ...táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem ahavi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, a munkabér helyett kifizetetttávolléti díj vagy átlagkereset, illetve szerződés alapján járó díjazás vagyegyéb jövedelem. A 2011. évi bérkompenzáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A felvetett problémát több jogszabályi hely "irányából" ismeg lehet közelíteni.A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése értelmében a járulékokat abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett(kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg arokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebbmunkabér összegét. Ezt a szabályt úgy kell értelmezni, hogy amennyiben arokkantnyugdíjban részesülő személy keresőtevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Rehabilitációs járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet az ellátás megszüntetése nélkül egy rehabilitációs járadékban részesülő személy, akinek az ellátását 2009-ben állapították meg, és a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete 56 000 forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...annak a megállapítást követően a rendszeresnyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) összegét.A megszüntetés lehetősége mellett figyelemmel kell lenniarra is, hogy a keresethatárt három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékévelnövelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér(minimálbér) összegét.A fentiekben ismertetett szabály azt jelenti, hogyrehabilitációs járadék mellett – annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

GYED alapjának kiszámítása

Kérdés: Helyesen számolták-e ki a GYED napi alapját az alábbi esetben? Egy 2000-től folyamatos munkaviszonnyal rendelkező biztosított 2008. július 30-án gyermeket szült. 2008. január 1-jétől 21-ig dolgozott, január 22-től február 8-ig betegszabadságon volt, február 9-től július 29-ig táppénzben, július 30-tól 2009. január 13-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, 2009. január 14-től pedig GYED-en van. A GYED napi összegét a 2008. évi tényleges jövedelme alapján számították ki, azaz a 2008. január 21-ig kapott munkabérből és a betegszabadság összegéből, így az ellátás napi összege jóval kevesebb, mint a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély napi összege volt.
Részlet a válaszából: […] ...amely a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képezte – nem lennekevesebb a minimálbér kétszeresénél. Valószínű, hogy a munkabére és abetegszabadság címén kapott jövedelme kevesebb, mint a minimálbér kétszerese,ezért helyesen, a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Rokkantnyugdíjas kereseti korlátja

Kérdés: Milyen összeghatárig vállalhat munkát az a személy, aki 1987-ben vált III. csoportos rokkantnyugdíjassá, és havi átlagkeresetének 52 százaléka alapján megállapított nyugdíját (1594 forint) felemelték az akkori legkisebb nyugdíjösszegre (2650 forint)? Szüneteltetik-e a nyugellátást, ha a rokkantnyugdíjas egymás után 5 hónap és 15 napot dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...annak a megállapítást követően a rendszeresnyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) összegét.Ebből következően amennyiben a hatodik hónapban arokkantsági nyugdíjas keresete ezt az összeg már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...annak a megállapítást követően a rendszeresnyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) összegét.A vizsgálat során a hat egymást követő hónap alatt elértkereseteket, jövedelmeket havonta kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
1
2
3