7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője
Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
2. cikk / 7 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
3. cikk / 7 GYES-ben részesülő ügyvezető szülése
Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy kft. új ügyvezetőjét, aki 2020. október 1-jétől ingyenes megbízás keretében látja el a teendőit, és egyébként GYES-ben részesül? Az új ügyvezető a megbízása előtt heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott a társaságnál. Maradhat ügyvezető az érintett személy, ha majd CSED-ben részesül, tekintettel arra, hogy második gyermekének születése 2021. januárban várható?
4. cikk / 7 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
5. cikk / 7 Kft.-tagok járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek két magánszemély által újonnan alapított kft.-ben a tagok után abban az esetben, ha mindketten ügyvezetők, de ezért nem részesülnek díjazásban? Az egyik tag Franciaországban dolgozik, és ott biztosított, a másik tag pedig tagja és ügyvezetője egy egyszemélyes kft.-nek, ahol nem részesül díjazásban, mindezen túl egyéni vállalkozó is, és az egyéni vállalkozásában fizeti a járulékokat.
6. cikk / 7 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
7. cikk / 7 Kft.-tulajdonos jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszony keretében végezhet esetenként munkát a kft.-ben az a tulajdonos, aki semmilyen tisztséget nem tölt be, és munkavégzésre sem kötelezett? Erről az elvégzett munkáról (konkrétan tolmácsolás) a kft. adhat számlát a megrendelő cég, illetve a magánszemély felé? A tulajdonos ezért az elvégzett munkáért nem kér pénzt a kft.-től, hanem majd osztalékot kap.