Betéti társaság 65. életévét betöltött beltagjának személyes közreműködése

Kérdés: Közreműködhet személyesen díjazás nélkül egy betéti társaság 65. életévét betöltött beltagja, aki nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását, mert rokkantsági ellátásban részesül, és ez kedvezőbb a számára? A tag korábban nem működött közre, de most egy munkavállaló kilépése miatt ez szükségessé vált. Módosítani kell ebben az esetben a társasági szerződést, ha az eddig nem tartalmazta a személyes munkavégzést? Be kell jelenteni a személyes közreműködést a ’T1041-es nyomtatványon, és ha igen, akkor milyen jogviszonyban? Kell valamilyen közterhet fizetni a személyesen közreműködő tag után ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonnyal) be kell őt jelenteni biztosítottként a 24T1041-es nyomtatványon, illetve ennek megfelelően szükséges vagy nem szükséges a minimumjárulék-kötelezettséget teljesíteni vele kapcsolatban.A teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy annak sincs akadálya, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis, ha nincs máshol olyan biztosítási jogviszonya, ahol legalább a minimálbér után megtörténik a járulékfizetés, meg kell fizetni a minimumjárulékokat, ami azt jelenti, hogy a társaságnak legalább a minimálbér 112,5 százaléka után le kell rónia a 19,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködésről rendelkezik a társasági szerződés, és ez társas vállalkozói jogviszonyban történik, az érintett tagot terheli a minimumjárulék-fizetési kötelezettség akkor is, ha a társaságból nem vesz ki jövedelmet. Ebben az esetben főfoglalkozású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai

Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?
Részlet a válaszából: […] ...is van a társaságnak. A társasági szerződés módosításával megszüntethető az említett tag ügyvezetésre való jogosultsága, és így a minimumjárulék-fizetési kötelezettsége is.Amennyiben a tag valamilyen okból továbbra is szeretne ügyvezető maradni, illetve a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] ...A Tbj-tv. egyértelmű előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan[Tbj-tv. 27. § (1)–(2) bekezdés, 31. §], hogy mikor nem vonatkozik aminimumjárulék fizetésének kötelezettsége a biztosított társas vállalkozóra. Eszerint a tényleges tagi jövedelem a járulékok alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Több jogviszonyban álló egyéni vállalkozó egészségbiztosítása

Kérdés: Van-e járulékfizetési kötelezettsége annak a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, aki heti 20 órás munkaviszonyban és heti 16 órát elérő megbízási jogviszonyban áll? Jogosult-e az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítás ellátásaira, amennyiben részére az említett két jogviszonya alapján a két kifizető összevontan 131 000 forint után vonja le és fizeti meg a 4+3 százalék egészségbiztosítási járulékot havonta?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése értelmében az egyénivállalkozó járulékalapja a tényleges kivét – tehát nem köteles minimumjárulékfizetésére –, amennyiben– egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatásaeléri a heti 36 órát (melynek megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...5 százalékos mértékű baleseti járulékot kell a társaságnak fizetnie. Lényeges, hogy ebben az esetben nincs eszmei járulékalap (minimumjárulék), csak a ténylegesen elért jövedelem után keletkezik járulékfizetési kötelezettség. Ha ugyanez a saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.