Többes jogviszonyú kft.-tulajdonos

Kérdés: Mentesülhet továbbra is a minimumjárulékok megfizetése alól egy kft. tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha jelenleg teljes munkaidős munkaviszonyban állóként biztosított, illetve nem főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 25 000 forintos tételes adót, de 2020. március 1-jétől a munkaviszonyában csak napi 4 órát fog dolgozni, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként fizetné meg az 50 ezer forintos havi tételes adót?
Részlet a válaszából: […] Kiindulásként tekintsük át az érintett jelenleg fennálló társadalombiztosítási jogállásait:"A" jogviszonyában munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, "B" jogviszonyban ügyvezetőként biztosított társas vállalkozó, de "A" jogviszonyában fennálló heti 36 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó tekintetében helyes a gondolatmenet, de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Kft.-tagok járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek két magánszemély által újonnan alapított kft.-ben a tagok után abban az esetben, ha mindketten ügyvezetők, de ezért nem részesülnek díjazásban? Az egyik tag Franciaországban dolgozik, és ott biztosított, a másik tag pedig tagja és ügyvezetője egy egyszemélyes kft.-nek, ahol nem részesül díjazásban, mindezen túl egyéni vállalkozó is, és az egyéni vállalkozásában fizeti a járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis az a társas vállalkozó, aki egyéni vállalkozóként is biztosított, főszabály szerint egyéni vállalkozóként köteles az ún. minimumjárulék-fizetési kötelezettséget [Tbj-tv. 29. § (3) bekezdése és 29/A. § (1) bekezdése] teljesíteni. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem.A nappali tagozatos egyéni vállalkozó tehát csak az ún. minimumjárulék-fizetés alól mentesül, valamint nem kell megfizetnie a munkaerő-piaci járulékot, de a vállalkozásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Egyéni vállalkozó főállású anya

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak annak az egyéni vállalkozónak, aki főállású anya?
Részlet a válaszából: […] ...felvetett problémára a Tbj-tv. 29. § (4)bekezdésének a) pontja nyújt eligazítást, miszerint nem terheli az egyénivállalkozót a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, amennyibengyermekgondozási támogatásban (GYET-ben) részesül, feltéve hogy ennek tartamaalatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Társas vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Mi a lényege a Tbj-tv. R. 6. § módosításának? Korábban is és most is, vagy a tárgyév első napjától, vagy a tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig kell vizsgálni, hogy a járulékalap eléri-e a Tbj-tv. szerinti minimálbér összegét. Helyes-e az alábbi számítás, ha januárban 0 forint, februárban 600 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban és májusban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint összegű kivét esetén a járulékalap január hóban 94 000 forint, februárban 600 000 forint-94 000 forint = 506 000 forint, márciusban 0 forint, április és május hónapban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint?
Részlet a válaszából: […] Bár a vonatkozó jogszabályok szövege 2011-től megváltozott,azonban a kérdést érintő lényeges tartalmi változás nem következett be. Ezértálláspontunk szerint az új előírásokat nem lehet másként értelmezni, mint azeddig érvényben lévőket. A Tbj-tv. 27. és 29. §-ainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Felmentési idejét töltő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés:

Van-e járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki munkaviszonya megszűnésével összefüggésben felmentési idejét tölti, illetve ezt követően passzív táppénzben részesül?

Részlet a válaszából: […] ...felmentési idő tartama alatt fennáll a heti 36 órás foglalkoztatás, így ezalatt nincs a vállalkozónak minimumjárulék-fizetési kötelezettsége. A Tbj-tv. 29. § (4) bekezdése pedig egyértelműen rendelkezik arról, hogy nem kötelezett az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...után kell járulékot fizetni. A májusi járulékalap így 45 500 forintra módosul. A számításnál a halmozott jövedelem- és a halmozott minimumjárulékalap-adatokat kell figyelni, és az a lényeg, hogy mindig a magasabb összeggel mutasson egyezőséget a tárgyhavi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Hogyan alakul 2010-ben a járulékfizetési kötelezettsége annak a tevékenységét folytató főállású egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg beteg gyermeke jogán GYES-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, aki emellett GYES-ben részesül. A Tbj-tv. 28. § (4) a) pontja értelmében nem kötelezett azegyéni vállalkozó minimumjárulék fizetésére, amennyiben GYES-ben részesül,kivéve ha ennek tartama alatt a vállalkozását személyesen folytatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és milyen gyakorisággal kell az 58-as bevallást beadnia annak az evás egyéni vállalkozónak, aki társas vállalkozó is, és nyilatkozott, hogy a járulékokat a társas vállalkozásban fizeti meg? Mióta érvényes ez a szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűlegegyéni és társas vállalkozó választása szerinti vállalkozásában (tehát jelenesetben a társas vállalkozásban) eleget tesz a minimumjárulék-fizetésikötelezettségének, akkor "egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagságijogviszonyában a (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.
1
2
3
4
6