Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai

Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?
Részlet a válaszából: […] ...is van a társaságnak. A társasági szerződés módosításával megszüntethető az említett tag ügyvezetésre való jogosultsága, és így a minimumjárulék-fizetési kötelezettsége is.Amennyiben a tag valamilyen okból továbbra is szeretne ügyvezető maradni, illetve a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] ...A Tbj-tv. egyértelmű előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan[Tbj-tv. 27. § (1)–(2) bekezdés, 31. §], hogy mikor nem vonatkozik aminimumjárulék fizetésének kötelezettsége a biztosított társas vállalkozóra. Eszerint a tényleges tagi jövedelem a járulékok alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] ...megszűnt. E tényt anyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításánál is figyelembe kellvenni. A saját társaságban történt minimumjárulék-fizetés -tekintettel a 36 órás foglalkoztatás megszűnésére – helyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.