Kft. tagjainak közterhei

Kérdés:

Be kell adni a 'T1041-es bejelentést egy kft. többségi tulajdonos tagjáról abban az esetben, ha a korábbi ügyvezető kilépése miatt a továbbiakban ő lesz a társaság ügyvezetője, és tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi? Végezhető ingyenesen az ügyvezetői tevékenység, vagy kötelező a díjfizetés? A tagnak korábban volt egy heti 40 órás munkaviszonya, ami megszűnt. Kell valamilyen közterhet fizetni az ügyvezető után, ha a társaság jelenleg nem működik, semmilyen tevékenységet nem végez, várhatóan 2023 novemberében kezdi meg tevékenységét? A társaságba a korábbi tag kilépésével belépett egy új (49 százalékos) tulajdonos, aki rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal. Fel kell tüntetni a havi '08-as bevalláson a kisebbségi tulajdonost is? Mikortól lépnek hatályba a változások, ha a társaságiszerződés-módosítás 2023. június 1-jén készült, de a cégbíróság csak június 11-én jegyezte be?

Részlet a válaszából: […] A kft. többségi tulajdonos tagja ügyvezetőként működik a társaságban, és jelenleg nincs máshol jogviszonya, illetve a társaságban sem működik személyesen közre, hiszen jelenleg a cég nem is végez semmilyen tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy az ügyvezető a Tbj-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésével, azaz 2020. május 15-én a munkavállaló jogviszonya megszűnik a vállalkozásnál. Természetesen elképzelhető, hogy a korábbi munkavégzésére tekintettel a jogviszony megszűnése után is számfejtenek a dolgozó részére prémiumot, jutalékot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés, miszerint egy, a társaságban személyesen közreműködőtársas vállalkozó esetében a minimálbér, vagy a Tbj-tv.-ben szabályozottminimum-járulékalap (vagyis a minimálbér kétszerese) után kell-e a járulékokatmegfizetni abban esetben, amikor a tag (társas vállalkozó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Nyugdíjas munkavállaló járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak a nyugdíjas munkavállalónak, akinek a heti 1 alkalommal 6 órában történő részmunkaidős foglalkoztatásáért járó bruttó bére fix 5300 forint/nap, tehát nem éri el a minimum-járulékalap felét?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló személy foglalkoztatója atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 131 000 forintminimum-járulékalap – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – utánköteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...ún. minimum-járulékalapot a Tbj-tv. 20. § (2) bekezdésekizárólag a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén írja elő, ígya tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő esetében ajárulékfizetési kötelezettség eldöntésénél más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt járulékokat megkell fizetni. A Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése ún. Minimum-járulékalapot ír előazokban az esetekben, amikor a biztosított részére kifizetett járulékalapotképező jövedelem nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
Részlet a válaszából: […] ...személy is – foglalkoztatója atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000 forint, 2007. január1-jétől 131 000 forint minimum-járulékalap – részmunkaidő esetén ezen összegarányos része – után köteles megfizetni. A foglalkoztatott ugyanezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj jóváírása

Kérdés: Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot – a foglalkoztató nem tesz az adóhatósághoz bejelentést –, a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A többletjárulék-befizetés az egyén számláján kerül jóváírásra pl. a magán-nyugdíjpénztári levonási kötelezettség esetén? Az elektronikus bevallók esetében automatikusan a tényleges bér alapján történik a járulékok bejelentése és befizetése?
Részlet a válaszából: […] ...az összeg havonta legalább 125 000forint, 2007. január 1-jétől 131 000 forint – részmunkaidő esetén ezen összegarányos része – (ún. minimum-járulékalap), kivéve, ha a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a minimum-járulékalapot, és erről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. által 2006. szeptember 1-jétől bevezetett újfogalom a minimum-járulékalap. Ennek lényege, hogy a foglalkoztatónak a Tbj-tv.5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint biztosított foglalkoztatottjai – idetartozik a kérdéssel érintett munkaviszonyban álló személy is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
1
2