Keresés eredménye | Társadalombiztosítási Levelek

14 cikk rendezése:

1. cikk / 14 Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

2. cikk / 14 Kft. tagjainak közterhei

Kérdés:

Be kell adni a 'T1041-es bejelentést egy kft. többségi tulajdonos tagjáról abban az esetben, ha a korábbi ügyvezető kilépése miatt a továbbiakban ő lesz a társaság ügyvezetője, és tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi? Végezhető ingyenesen az ügyvezetői tevékenység, vagy kötelező a díjfizetés? A tagnak korábban volt egy heti 40 órás munkaviszonya, ami megszűnt. Kell valamilyen közterhet fizetni az ügyvezető után, ha a társaság jelenleg nem működik, semmilyen tevékenységet nem végez, várhatóan 2023 novemberében kezdi meg tevékenységét? A társaságba a korábbi tag kilépésével belépett egy új (49 százalékos) tulajdonos, aki rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal. Fel kell tüntetni a havi '08-as bevalláson a kisebbségi tulajdonost is? Mikortól lépnek hatályba a változások, ha a társaságiszerződés-módosítás 2023. június 1-jén készült, de a cégbíróság csak június 11-én jegyezte be?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

3. cikk / 14 Kivaalap megállapítása I.

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. adóalapjának számítása során a személyesen közreműködő tag díjazását, aki egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja, amiért semmilyen jövedelmet nem kap? A tag jelenleg GYET-ben részesül, és rendelkezik egy kisadózó egyéni vállalkozással is. Kisadózóként hogyan kell megfizetnie a tételes adót?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

4. cikk / 14 Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

5. cikk / 14 Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

6. cikk / 14 Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

7. cikk / 14 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

8. cikk / 14 Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

9. cikk / 14 Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

10. cikk / 14 Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.