23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Nyugdíjas személy munkavégzése egészségügyi intézményben
Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el nyugdíjazása után a nyugellátás szüneteltetése nélkül egy egészségügyi intézmény üzemeltetését egy 1957-ben született férfi, aki a nyugdíjkorhatára betöltésével el szeretne menni nyugdíjba, de a munkáltatója nyugdíjasként is tovább szeretné foglalkoztatni?
2. cikk / 23 Nyugdíjazás időpontja
Kérdés: Megérheti későbbi időpontban igénybe venni a nyugellátást annak a tanárnőnek, akinek a közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 28-án megszűnt, és a 40 év jogosultsági ideje alapján már 2018. december 29-től jogosult lenne a nyugellátásra, amelyre be is nyújtotta az igényét, de felmerült, hogy jobban járna, ha csak januártól válna nyugdíjassá? Az igénylőnek a jelenleg is fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján 2019. március 1-jén már 44 évre nőne a szolgálati ideje a jelenlegi 43 év helyett.
3. cikk / 23 Megállapodás szolgálati időre
Kérdés: Érdemes megállapodást kötnie szolgálati idő szerzése érdekében egy rokkantsági ellátásban részesülő férfinak, aki két év múlva tölti be a nyugdíjkorhatárt, és jelenleg ingatlanjai bérbeadásából él?
4. cikk / 23 Nyugdíj összege
Kérdés: Okozhatja a nyugdíjak összegének jelentős eltérését két korábbi kolléga esetében az, hogy az egyik egy ideig rokkantsági nyugdíjban részesült? A keresetek több mint 10 évig meg-egyeztek, az egyik mégis kétszer annyi ellátást kap, mint a másik.
5. cikk / 23 Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Választhatja 18 hónapra visszamenőleg a magasabb, havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetését egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki most szembesült vele, hogy a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetésével csak az alacsonyabb ellátási alappal arányos szolgálati időt szerez, így később szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt?
6. cikk / 23 Nyugdíj igénylése korhatár betöltése előtt
Kérdés: Milyen feltételekkel mehetne nyugdíjba a korhatár betöltése előtt egy jelenleg 52 éves személy, aki 1983-ban végezte el az ipari iskolát, és azóta folyamatosan dolgozik? Valóban van olyan lehetőség, hogy ha megfizeti a járulékait, akkor hamarabb igényelheti az ellátást?
7. cikk / 23 Polgármester nyugdíjazása
Kérdés: Kérheti a nyugdíj megállapítását a megbízatása megszüntetése nélkül egy 1954-ben született főállású polgármester, aki 2017. decemberben eléri a nyugdíjkorhatárt? Elláthatja majd a polgármesteri feladatait a továbbiakban az öregségi nyugdíj mellett?
8. cikk / 23 Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása
Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.
9. cikk / 23 1956-ban született személy nyugdíjazása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy 1956. december 8-án született személynek, aki 65 éves kora előtt szeretne nyugdíjba menni? Van lehetősége arra, hogy a hiányzó 5 évre megfizesse a járulékait, és ha igen, akkor ilyen összeget kellene fizetnie?
10. cikk / 23 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?