Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme – a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott minimumjárulék-fizetési kötelezettség alapján – a minimálbér 30 százaléka, azaz 232.000 × 30% = 69.600 forint.Egyéni vállalkozásában szintén minimumjárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Kft. tagjainak társadalombiztosítása

Kérdés: Lehet kisadózó egyéni vállalkozó egy kft. egyik tagja, aki 20 órás munkaviszonyban dolgozik a társaságban? Be kell jelenteni a másik tagot a 'T1041-es nyomtatványon, ha ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? Ha igen, akkor milyen jogviszonykóddal? Keletkezik vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettsége a kft.-nek, tekintettel arra, hogy önkormányzati képviselőként biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...látná el, hiszen ebben az esetben a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja csak a tényleges munkabér (legalább a minimálbér 30 százaléka) lenne.(Kéziratzárás: 2022. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot pedig havonta legalább a minimálbér másfélszeres összege után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Felsőfokú oktatási intézményben tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...különös szabályát tartalmazza, mely szerint az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Felmerül a kérdés, hogy ez a "minimum"-járulékfizetési kötelezettség vonatkozik-e a nappali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének személyi jövedelemadója

Kérdés: Kiváltja-e a 37 százalékos eva megfizetése a 16 százalékos személyi jövedelemadót egy Eva-tv. hatálya alá tartozó egyszemélyes kft. ügyvezetője esetében, aki 2012. január 1-jétől társas vállalkozóvá vált?
Részlet a válaszából: […] ...kapott tényleges szociális hozzájárulási adó alapjául szolgáló,illetve járulékalapot képező jövedelme, de havonta legalább a minimálbérmeghatározott százalékai után kell megfizetni.Az említett tag az eva miatt nyilvánvalóan nem rendelkezikaz Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Macedón állampolgár közterhei

Kérdés:

Meg kell-e fizetnie a minimálbér alapján a járulékokat a zárva tartás időszakára is annak a macedón állampolgárnak, aki Magyarországon alapított egyszemélyes kft.-t, amelynek keretében nyáron fagylaltozót üzemeltet, ami szeptember 30-tól április 1-jéig zárva tart? Ez alatt az időszak alatt a tulajdonos nem tartózkodik Magyarországon. Ki lehet-e jelenteni a tagot a főfoglalkozású vállalkozói jogviszonyból, amelynek keretében az üzlet nyitva tartása alatt folytatja tevékenységét? Változna-e a helyzet, ha külföldön rendelkezne munkaviszonnyal? Hogyan lehet igazolni a külföldi jogviszonyt?

Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozót terhelő 10 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat) havonta legalább a minimálbér, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.