14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Megváltozott munkaképességű munkavállaló két munkaviszonya
Kérdés:
Figyelembe veheti mindkét vállalkozás a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki egyidejűleg kettő – azonos tulajdonosi körrel rendelkező – kft.-nél áll heti 20-20 órás munkaviszonyban? Élhet vele kapcsolatban mindkét vállalkozás a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel?
2. cikk / 14 Munkavállalás céges rendezvényen
Kérdés:
Lehetséges, hogy egy betéti társaság háztartási munka keretében alkalmazzon valakit céges rendezvényen, vagy ez csak magánszemélyek között megengedett, és így az alkalmazó például csak a bt. ügyvezetője lehet?
3. cikk / 14 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Rokkantsági nyugdíjas alkalmazott esetében van annak bármilyen jelentősége, hogy az érintett a komplex felülvizsgálaton milyen kategóriába került besorolásra? A munkaadónak mennyiben kell eltérő okmányokat bekérnie tőle a nem rokkant munkavállalókhoz képest?
4. cikk / 14 Átlagos statisztikai létszám
Kérdés: Az átlagos statisztikai létszám számítása során figyelembe kell venni a kft. azon tulajdonos tagjait, akik személyesen közreműködnek ugyan, de tagi jövedelemben nem részesülnek? Van e tekintetben különbség a minimumjárulék-fizetésre kötelezett vagy nem kötelezett tag között?
5. cikk / 14 Kedvezményezett foglalkoztató rehabilitációs hozzájárulása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a rehabilitációs hozzájárulás éves összegét abban az esetben, ha a foglalkoztató társaság mind a tavaszi, mind pedig az őszi gazdaságvédelmi intézkedések alapján jogosult adókedvezményre?
6. cikk / 14 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
7. cikk / 14 Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására? Mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan adható munkabér összege ebben az esetben? Milyen közterheket kell megfizetni, illetve van-e valamilyen kedvezmény a nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a nyugdíjas személynek a foglalkoztatással kapcsolatban az ellátást folyósító szervhez?
8. cikk / 14 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja
Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?
9. cikk / 14 Rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen idő- és bérkorlátokat kell figyelembe venni egy 1966-ban született nő foglalkoztatása esetén, aki 2014. február 10-től rehabilitációs ellátásban részesül, és 2014. november 30-tól rehabilitációs kártyával is rendelkezik? Milyen közterheket kell megfizetni a munkavállaló jövedelme után, illetve jogosult valamilyen kedvezményre a munkáltató ebben az esetben?
10. cikk / 14 Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók figyelembevétele az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásakor
Kérdés: Figyelembe kell venni a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanulókat a rehabilitációs hozzájárulás alapjának meghatározása során az átlagos statisztikai állományi létszám számításakor? A tanulók mind a tanulmányi időszak alatt, mind a nyári szünidőben végzett gyakorlat ideje alatt ösztöndíjat kapnak, amelynek összege nem éri el a minimálbért.