Szolgálati idő megváltása

Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő nyugdíj-biztosítási ésnyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető napok és a megállapodásnapján érvényes minimálbér harmincadrészének szorzata, a fizetendőnyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék mértéke 33,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Öregségi nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: 63 éves nyugdíjas vagyok. Vállalhatok-e úgy munkát, hogy az öregségi nyugdíjamat ne kelljen szüneteltetni?
Részlet a válaszából: […] ...és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév elsőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegénektizenkétszeresét (éves keretösszeg). Az éves keretösszeg elérését követő hónapelső napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett személyáltal fizetendő nyugdíjjárulék alapja nem haladja meg a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegénektizenkétszeresét, a nyugellátását szüneteltetni nem kell. Tehát amennyiben ezeka tények nem állnak fenn,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Nyugdíj folyósításának szüneteltetése

Kérdés: Melyek azok a jövedelemfajták, amelyek befolyásolják a nyugdíj folyósítását? Fel kell-e függeszteni a folyósítást, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havonta váltakozó jövedelmet vesz ki? Változik-e a helyzet, ha vállalkozóijövedelem-kivétel nem történik, az érintett csak osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév elsőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét(éves keretösszeg, 2009-ben 858 000 forint). Ez a szabályozás a 62. életévetbetöltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Kereseti korlát átlépése decemberben

Kérdés: Kell-e pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni abban az esetben, ha egy idén nyugdíjba vonult dolgozó keresete a decemberi havi jutalma alapján vélhetően jelentős mértékben meghaladja a minimálbér 12-szeresét, és a Tbj-tv. 25. §-ából ez következne? Kell-e munkavállalói járulékot vonni a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az említett jogszabályi hely egyértelműenrendelkezik arról, hogy amennyiben a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnyugellátása szünetel, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére iskötelezett. Csakhogy a Tny-tv. 83/B. §-a kimondja, hogy amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy 2008. évben nyugdíjba vonuló személy? Milyen munkaviszonyból származó jövedelem mellett nem veszíti el a nyugdíját, milyen járulékokat kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...folytató egyéni vagy társasvállalkozóként az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyévelső napján érvényes minimálbér havi összegének a 12-szeresét, akkor a Tny-tv.83/B. §-a értelmében ennek elérését követő hónap első napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...elvégezni.Ha az 1988. január 1. előtti kereseti adatok beszerzése nemlehetséges, a hiányzó időszakra az átlagkereset meghatározásához a minimálbérpótlásának szabályát kell alkalmazni. A kipótlás évében érvényes minimálbérharmincadrészét [napi összeg] kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Megállapodás szolgálati idő szerzésére

Kérdés: Magánemberként milyen összeget kellene fizetnie annak a dolgozónak, aki napi 4 órás munkaviszonyának kiegészítéseként a másik négy óra szolgálati idő megszerzésére megállapodást szeretne kötni a nyugdíjfolyósító intézettel? A dolgozó kisgyermeke nevelése miatt több évig kíván napi négyórás munkaviszonyban dolgozni, jelenlegi havi bruttó keresete 30 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...olvasónk kérdése, hiszen a jövedelme nem éri el aminimálbér összegét, így a munkaviszonya alapján megszerzett biztosítási időnekcsak az arányos tartama vehető ténylegesen szolgálati időként figyelembe. ATny-tv. 39. §-a alapján ugyanis ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Vizsgabizottság elnökének díjazása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszából: […] ...ha az e tevékenységéből származó, járulékalapot képező jövedelmeeléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harmincszázalékát, illetve naptári napra ennek harmincadrészét, tehát 2004-ben a havi15 900 vagy napi 530 forintot [Tbj-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...e tevékenységéből származó tárgyhavi, járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét. Kellő alappal feltételezzük, hogy a rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
2
3