14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottá válik egy átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló, azaz kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni, vagy mentesül ez alól a közteher alól?
2. cikk / 14 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
3. cikk / 14 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
4. cikk / 14 Külföldi jövedelem figyelembevétele a jövedelemkorlát meghatározása során
Kérdés: Figyelembe kell venni az éves kereseti korlát meghatározása során az Ausztriában egy idős házaspár ápolásáért kapott díjazást egy kedvezményes nyugdíjban részesülő 60 éves nő esetében? A munkavégzést Ausztriában a szabályoknak megfelelően bejelentették.
5. cikk / 14 Nyugdíjemelés megbízási díj alapján
Kérdés: Kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a nyugdíjas személy, aki megbízási jogviszonya alapján részesült díjazásban?
6. cikk / 14 Korhatár előtti nyugdíjas személy éves keretösszege
Kérdés: Beleszámít-e az éves keretösszegbe, ha egy korhatár előtti öregségi nyugdíjas személyesen közreműködő tag a minimálbér után megfizeti a járulékokat, de a jövedelmet ténylegesen nem veszi fel? Visszakapja-e 2013. januárban a korhatár előtti ellátást a nyugdíjas személy, ha már 2012. április végén átlépte az éves keretösszeget, és elveszítette az ellátását, vagy majd csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kérheti a nyugellátást? Hogyan változik abban az esetben, ha az éves keretösszeget csak decemberben éri el?
7. cikk / 14 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
8. cikk / 14 Külföldön munkát vállaló nyugdíjas kereseti korlátja
Kérdés: Beleszámít-e a minimálbér alapján meghatározott korlátba, és szüneteltetni kell-e a nyugdíját annak a 62. életévét betöltött, Magyarországon élő nyugdíjas orvosnak, aki egy EU-tagállamban vállal munkát, ahol a béréből hivatalosan levonják az adót?
9. cikk / 14 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
10. cikk / 14 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?