Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,f) az egyházi szolgálati viszonyban állt, kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell megemelni a munkavállaló munkabérét. Egyetlenegy esetben lehet szükség béremelésre, mégpedig akkor, ha a munkavállaló nem a minimálbérre, hanem a garantált bérminimumra jogosult. A garantált bérminimum a jogalkotói szándék szerint az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Nyugdíjemelés megbízási díj alapján

Kérdés: Kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a nyugdíjas személy, aki megbízási jogviszonya alapján részesült díjazásban?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban? A kérdésre válaszolva, ha a megbízási jogviszonyából származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (havonta a 30 450 forintot), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (napi 1015 forintot)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló keresetének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben és milyen módon kell bejelentenie a folyósító szerv felé a rokkantsági nyugdíj melletti keresetét az ellátásban részesülő munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...új szabály szerint a jogosultság esetlegesmegszüntetésének vizsgálatánál már a bruttó keresetekre kell figyelemmel lenni,tehát a minimálbér összegét, illetve a nyugellátás összegének kétszeresét ahathavi bruttó kereset átlaga nem haladhatja meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jövedelmének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben kell bejelenteni az ellátás melletti munkából származó jövedelmét egy rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...új szabály szerint a jogosultság esetlegesmegszüntetésének vizsgálatánál már a bruttó keresetekre kell figyelemmel lenni,tehát a minimálbér összegét, illetve a nyugellátás összegének kétszeresét ahathavi bruttó kereset átlaga nem haladhatja meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Magyar-amerikai kettős állampolgárságú nyugdíjas egészségügyi ellátása

Kérdés: Kaphat-e egészségügyi ellátást (orvos, gyógyszer, kórház stb.) az a magyar-amerikai kettős állampolgár, aki egy kft. tulajdonosa, munkát nem végez, nem biztosított, 2 éve települt haza mint nyugdíjas, és a nyugdíját külföldről kapja?
Részlet a válaszából: […] ...hogy belföldinek minősülő személyről (Magyarországonlakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárról) van szó, ennek "ára" havontacsak a minimálbér 15 százaléka. E szerződés elmulasztása esetén a Tbj-tv. 39. § (2)bekezdése alapján 11 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettelkifizetett járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőzőhónap első napján érvényes minimálbér után meg kell fizetni utána ajárulékokat. E kötelezettség tehát akkor is fennáll, ha tevékenységéretekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Svéd állampolgárságú ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni, illetve fizetni 2004. május 1-je után egy külföldi tulajdonú magyarországi kft. megbízási szerződéssel rendelkező EU-tagállambeli (svéd) ügyvezetőjének kifizetett megbízási díj után, ha nyugdíjas, és ha nem?
Részlet a válaszából: […] ...– a Tbj-tv. 5. § (1) g) pontjában foglaltak szerint kell elbírálni: azaz ha az e tevékenységből származó jövedelme havonta eléri a minimálbér 30 százalékát, akkor kiterjed rá a biztosítás.Illetve még egy tényről meg kell győződnünk: nevezetesen, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.