Ekhós munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Milyen alap figyelembevételével állapítják meg a munkavállaló baleseti táppénzének összegét abban az esetben, ha munkaviszonyában a teljes keresetére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta, és munkába menet balesetet szenvedett? Valóban a minimális nyugdíj 150 százalékát veszik figyelembe ebben az esetben, tekintettel arra, hogy nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti adózást választotta, nyilvánvalóan igazoltan rendelkezik más biztosítási jogviszonnyal is, amelyben minden hónapban legalább a minimálbérnek megfelelő összeget szerez. Ennek hiányában ugyanis az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése alapján nem nyugdíjasként csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése

Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
Részlet a válaszából: […] ...akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.6. Nem kell keresőtevékenységet folytató személynek tekinteni a külön törvény szerint egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 83/B. §-a szerinti kereseti korlát. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az éves nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát (tehát 2017-ben a 18 x 127?500 = 2?295?000 forintot), a nyug-ellátását az év végéig szüneteltetni kell, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor esik biztosítási kötelezettség alá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése]. Esetünkben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettség alá esnek – a megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyban állók csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri a minimálbér 30 százalékát –, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A minimálbér alapul­vételével a nyugdíjjárulékot, illetve a minimálbér 150 százalékának alapulvételével az egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] ...száma, a lakóhelye szerinti APEH-tól kell kérnie. Munkaviszonyesetén a munkaszerződésben a személyi alapbér nem lehet kevesebb, mint aminimálbér, illetve annak a munkaidővel arányos része. A munkabér teljesösszege adó- és járulékalapot képez. A diáknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...az e tevékenységéből származó, tárgyhavijárulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napjánérvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptárinapokra annak harmincadrészét. Nem szabad, hogy elkerüljék a figyelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül megelőző 180 napban nem voltfigyelembe vehető jövedelme. Ilyenkor a segélyre való jogosultság kezdő napjánérvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrészét veszik alapul aszámításnál. Ugyanezt a módszert alkalmazzák abban az esetben is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.