Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatót a kedvezményre, amelynek mértéke a foglalkoztatott után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után fizetendő szociális hozzájárulási adó. A 83/1987. MT rendelet, illetve egyéb jogszabály sem ír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak. Ez azt jelenti, hogy havonta a tényleges kivét, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka után köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] ...mértéke egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával. Ez 0 forintos kivét esetén azt jelenti, hogy egyáltalán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.