Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] ...havi 50 ezer forint tételes adót fizető kisadózó ellátási alapja 81 300 forint/hó, ami alacsonyabb, mint a havi minimálbér (2016-ban 111 ezer forint) összege, ezért esetében valóban arányos szolgálati időt kell számolni, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egy év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Jogosultsági idő megvásárlása

Kérdés: Igazolt 38 év 9 hónap jogosultsági idővel rendelkező nő esetén megvásárolható a 40 évhez szükséges idő?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincadrészének szorzata.Vagy­is ha valakinek 10 nap szolgálati ideje hiányzik az öregségi nyugdíj megállapításához,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulék­alapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.A leírtak alapján egyértelmű, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (ez az ún. éves keretösszeg, ami a 2015. évben 1 890 000 forint), akkor az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Betéti társaság egyedüli beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Valóban módosítania kell több évre visszamenőleg a társasági szerződést annak a betéti társaságnak, amelynek munkaviszonyban álló beltagja 40 éves jogosultsági idő elérése után április 8-ától igénybe kívánja venni a kedvezményes nyugdíj lehetőségét, ezért április 7-én közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyát, a nyugdíjbiztosítás viszont mindezzel összefüggésben a társasági szerződés módosítását kéri arra hivatkozással, hogy az egyedüli beltag nem láthatta volna el munkaviszonyban az üzletvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] ...nem ennyire kedvező a helyzet, hiszen mindez azt is jelenti, hogy a társas vállalkozó esetében a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka, míg az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér 150 százaléka után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
Részlet a válaszából: […] ...valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
Részlet a válaszából: […] ...kereseti korlát, azaz nyugellátása szüneteltetésre kerül az év végéig, amennyiben nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát, tehát az 1 674 000 forintot. A kereseti korlát esetleges túllépését a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Rokkantsági ellátás "átváltása" öregségi nyugdíjjá

Kérdés: Kaphat-e csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat 2012 októberében az az 1952-ben született férfi, aki 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, és kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak minősült? A megállapított szolgálati ideje 2006-ban 38 év és pár hónap volt. Lemondhat-e a rokkantsági ellátásról a nyugdíj érdekében? Vonatkozik-e rá a kereseti korlát, amennyiben 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személy keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150százalékát (139 500 forintot), akkor az ellátását meg kell szüntetni. Ez ajövedelemkorlát még abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Nyugdíjas vállalkozó

Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége annak, aki 40 év munkaviszony után májustól kérte a nyugdíjazását, de mellette szeretné tovább folytatni a vállalkozását? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne veszítse el a jogosultságát a nyugellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vagy társas vállalkozókéntkiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapjameghaladja a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg),akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Munkavégzés kedvezményes nyugdíj mellett

Kérdés: Dolgozhat-e az ellátás mellett, és ha igen, figyelnie kell-e valamilyen időkorlátozásra annak az 59 éves nőnek, aki szeretné igénybe venni a nők részére járó kedvezményes nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...(valószínűsíthetően a 62. életévének betöltését követő 183. napig)az adott év első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosának megfelelőösszegű keresetre (ez 2011-ben 1 404 000 forint) tehet szert évente anélkül,hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
1
2