Kivás cég rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalója

Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon egy kiva hatálya alá tartozó vállalkozás munkavállalóját abban az esetben, ha 2023. október 18-tól rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül a továbbiakban a dolgozó? Igénybe vehet valamilyen kedvezményt utána a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jellegű kifizetését (amely alapnövelő tényező) csökkentheti a foglalkoztatott után megállapítandó adóalap (maximum havonta a minimálbér kétszerese) összegével.(Kéziratzárás: 2023. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni. A munkavállalónak tényleges jövedelme nincs, ezért az ellátás naptári napi alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze, ha a szerződés szerinti jövedelme legalább ennyi. Ha a szerződés szerinti jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Ellátások fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...terjedő időtartamnak megfelelő számú napokra, azaz 16 napig jogosult. A táppénz összegét pedig a jogosultsága első napján érvényes minimálbér, azaz 161 000 forint alapulvételével kell megállapítani. A táppénzének mértéke a táppénz alapjának 50 százaléka.Sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Szolgálati idő szerzése fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Hogyan gondoskodhat a szolgálati ideje megszerzéséről az a személy, aki előreláthatólag hosszabb ideig külföldön fog tartózkodni, és addig fizetés nélküli szabadságon lesz?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési felső határ napiösszegének naptári napokra számított összege, de legalább a megállapodás megkötésenapján érvényes minimálbér összege. A megállapodás megkötéséhez szükséges okmányok: 1. a jogszerző személyi azonosságát igazoló okmány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
Részlet a válaszából: […] ...hozzátartozóként) sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, köteles a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a minimálbér alapulvételével havonta a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot megfizetni. Ennek teljesítése érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.