GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni. A munkavállalónak tényleges jövedelme nincs, ezért az ellátás naptári napi alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze, ha a szerződés szerinti jövedelme legalább ennyi. Ha a szerződés szerinti jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló jövedelme a 2020. évben havonta 48 300 forintnál alacsonyabb, a 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot a minimálbér harminc százalékára (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ) figyelemmel kell megfizetni.A járulékalap tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete,jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét -2012-ben 93 000 forintot -, akkor az 1996. de­cember 31-ét követően szerzettbiztosítási időnek csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
Részlet a válaszából: […] ...hozzátartozóként) sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, köteles a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a minimálbér alapulvételével havonta a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot megfizetni. Ennek teljesítése érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.