Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...a fentiek alapján a naptári napi alap nem állapítható meg, akkor a CSED naptári napi alapját a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrészében kell megállapítani. Ha azonban az igénylő tényleges jövedelme a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén

Kérdés:

Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?

Részlet a válaszából: […] ...megelőző bér alapján, a meghatározott időszakban nincs elegendő jövedelem, a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze. Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincadrészét nem éri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...foglalni, illetve diákok foglalkoztatása esetén is eleget kell tenni a munkaviszonyra vonatkozó valamennyi kötelezettségnek (tájékoztatás, minimálbér, szabadság stb.). A foglalkoztatás megkezdése előtt a jogviszonyt a 'T1041 számú nyomtatványon az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Társadalombiztosítási azonosító jel

Kérdés: Ki jogosult társadalombiztosítási azonosító jelre, és hogyan lehet igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes magyar személyi igazolvánnyal).A nagykorú külföldi állampolgár a megállapodás megkötéséneknapján érvényes minimálbér (jelenleg 65 500 forint), a 18 évesnél fiatalabbgyermek és a magyarországi oktatási intézményben nappali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Segítő családtagi és alkalmi munkavállalói foglalkoztatás

Kérdés: A nyári hónapokban tevékenykedhet-e segítő családtagként, díjazás nélkül egy balatoni üzletben a működtető vállalkozás egyik tagjának fia, aki egy másik vállalkozásban tag? Köthet-e a vállalkozás a feladatok ellátására alkalmi munkavállalási szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötelező bevallania annak amagánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkorilegkisebb összegének (minimálbér) éves összege, és az Szja-tv. alkalmazásábanadóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönös biztosítópénztárakba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.