Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...jogosultságát – a fennálló biztosításra tekintettel – e jogviszonyában is el kell bírálni. Az ellátások összegét ebben az esetben a minimálbér figyelembevételével kell megállapítani.(Kéziratzárás: 2024. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,f) az egyházi szolgálati viszonyban állt, kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló jövedelme a 2020. évben havonta 48 300 forintnál alacsonyabb, a 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot a minimálbér harminc százalékára (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ) figyelemmel kell megfizetni.A járulékalap tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő

Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban töltött időtartamot, amennyiben az e tevékenységekért kapott, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.Igazolható a biztosítási idő egyházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el. Ebben az esetben a szociális hozzájárulási adó a minimálbér 112,5 százaléka, a nyugdíjjárulékot a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] ...megjelent 5905. számú választ olvasva, úgy gondolom, hogy az idézett törvényhely [Tbj-tv. 28. § (1) bekezdés b) pont] alapján beáll a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk!A kérdésre adott válaszunk helyességét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,– a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,– kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Valóban jogosult táppénzre az egyéni vállalkozói jogviszonyára tekintettel az a személy, aki egyidejűleg társas vállalkozó is, és a havi minimális járulékfizetési kötelezettségének a társas vállalkozásában tesz eleget? Egyéni vállalkozóként nem vesz ki jövedelmet, és járulékot sem fizet.
Részlet a válaszából: […] ...Ez pedig az egyéni és társas vállalkozó esetében az Eb-tv. 5/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem más, mint a minimálbér 150 százaléka. Vállalkozónk tehát a minimálbér 150 százalékának alapulvételével jogosult táppénzre.Hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A minimálbér alapul­vételével a nyugdíjjárulékot, illetve a minimálbér 150 százalékának alapulvételével az egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni. Így jövedelem felvétele nélkül az Art. 31. § (2)bekezdés szerinti járulékbevallásban legalább a minimálbér alapulvételével afoglalkoztatót és a biztosítottat terhelő járulékokat egyaránt be kell vallania szülést követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.
1
2