Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] ...az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdésének a)–b) pontjaiban nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért/garantált bérminimumot köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a járulékokat a táppénzes időszak alatt is annak az átalányadózó fodrász egyéni vállalkozónak, akinek a havi bevétele 400 000 forint, jövedelmét 80 százalékos költséghányaddal számolja ki, járulékait 94 000 forint után fizeti, és 2011 májusában közlekedési balesetet szenvedett, amely miatt 2011. május 10-től táppénzben részesül? Az egyéni vállalkozónak van egy alkalmazottja, aki napi 8 órában dolgozik, így a havi 400 000 forintos bevétele a táppénzes időszak alatt is meglesz. Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat május hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű társadalombiztosítási járulékot az átalánybanmegállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerintiminimálbér (járulékfizetési alsó határ) alapulvételével fizeti meg. Ezzelpárhuzamosan a Tbj-tv. 29. § (4) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...– bejelentést tehet arról, hogya társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem,de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg." A kérdés kulcsát "a haviátlagban" kifejezés adja, mivel ez jelenti azt, hogy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kezdő egyéni vállalkozónak meg kell-e fizetnie a 125 000 forint után a járulékokat? Amennyiben igen, mi lesz a táppénz alapja 2007-ben az esetleges megbetegedése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...az Art. 17/A. §-ában meghatározottbejelentés esetén az egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét, de legalább aminimálbér után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot. Az egyénivállalkozó a nyugdíjjárulékot (tagdíjat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.