Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; valamint a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja

Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...venni, hogy a keresőtevékenységből származó járulékalapot képező jövedelem három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát, azaz 2016-ban a 166 500 forintot [2011. évi CXCI. tv. 10. § (2) bekezdése, illetve 13. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Pályakezdő irányadó időszaka és számítási időszaka

Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Családi gazdaság vezetőjének CSED-re való jogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki egy családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, és a járulékokat az előző évi bevétele 20 százaléka után fizeti meg? A kismama a gazdálkodás mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát egy cégben. Jogosult lesz ez alapján CSED-re, illetve GYED-re? Hogyan válik valaki biztosítottá a megbízási jogviszonyában?
Részlet a válaszából: […] ...végző személy abban az esetben lesz biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Ha a díjazására nem havi rendszerességgel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Rokkantsági ellátás számításának alapja

Kérdés: Miért a minimálbér alapján számították ki a rokkantsági ellátását annak a biztosítottnak, aki 41 év és néhány nap szolgálati idővel rendelkezik, és a munkabére mindig meghaladta a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemmel, vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, akkor a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás összegét is a mindenkori minimálbér alapján kell meghatározni. Hogyha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
Részlet a válaszából: […] ...venni, ha az legalább 180 naptári napi jövedelem. Mértéke a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de havonta nem lehet több a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékánál.Nézzük meg a jogosultságokat a 2013. decemberben kezdődő jogviszonyban. A 2014....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A minimálbér alapul­vételével a nyugdíjjárulékot, illetve a minimálbér 150 százalékának alapulvételével az egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...összege36 000 forint, a nyugdíjas havonta maximum a mindenkori kötelező legkisebbmunkabér összegét szerezheti meg jövedelemként. 2010-ben a minimálbér összege73 500 forint.Fontos, hogy a jogosultság esetleges megszüntetésénekvizsgálatánál a bruttó keresetekre kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Ekhós dolgozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.
Részlet a válaszából: […] ...közreműködés ellenértéke. Teháta felsoroltak valamelyike alapján biztosított. Tájékoztatása szerint, mintbiztosítottnak a bejelentése minimálbérrel történik. A terhességi-gyermekágyisegély és gyermekgondozási díj jogosultságát 2010. április 30-át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...alól. A munkaidő heti 32 órára történő csökkentése számukraegyértelműen azzal is jár, hogy vállalkozásukban legalább a minimálbéralapulvételével meg kell fizetniük a járulékokat.A betegszabadság kiadásának tekintetében az Mt. 137. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.
1
2
3
4