Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...– az ügyvezető társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel – a minimál-bér 112,5 százalékával nő, illetve meg kell fizetni utána a minimálbér 150 százalékának alapulvételével a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...erre vonatkozó előírása értelmében nem kell számba venni. Tehát a Tny-tv. 83/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott (a minimálbér 18-szorosát, tehát 2019-ben 2 682 000 forintot kitevő) kereseti korlát számításánál mindössze az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével kell megfizetnie. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...személy valójában főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, és a részére kifizetett tagi kivét (jövedelem), de legalább a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót köteles a társaság megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető

Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja– a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és– a minimálbér összegét,illetve meg kell szüntetni az ellátását, amennyiben a jövedelem hat egymást követő hónapra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...válik, a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve ugyancsak a személyes közreműködésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...álló ügyvezető után – feltéve hogy díjazásban részesül, és annakösszege eléri a biztosításra előírt összeghatárt (a minimálbér 30 százalékát) -nem egészségügyi szolgáltatási járulékot, hanem az általános szabályok szerinta 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...folytat,és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegénektizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszegelérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíj folyósításának szüneteltetése

Kérdés: Melyek azok a jövedelemfajták, amelyek befolyásolják a nyugdíj folyósítását? Fel kell-e függeszteni a folyósítást, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havonta váltakozó jövedelmet vesz ki? Változik-e a helyzet, ha vállalkozóijövedelem-kivétel nem történik, az érintett csak osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév elsőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét(éves keretösszeg, 2009-ben 858 000 forint). Ez a szabályozás a 62. életévetbetöltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.
1
2