CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...irányadó időszakon belül az igénylőnek sem 180, sem 120 naptári napi jövedelme, a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze. Ha a biztosított naptári napi jövedelme vagy szerződés szerinti jövedelme a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése]. A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege nagykorú állampolgár esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 50 százaléka, amely 2015. január 1-jétől havi 52 500 forint összegű fizetési kötelezettséget jelent. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. Azegyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt.,valamint a minimálbérről szóló jogszabály rendelkezéseit eltérésekkel kellalkalmazni, melyeket az új törvény majd tételesen felsorol....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Társadalombiztosítási ellátásra jogosultság megszerzése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a társadalombiztosítási ellátás megszerzésére annak a magánszemélynek, akinek a 2007. január 7-én megszűnt munkanélküli-ellátása óta semmilyen bevételi forrása nincs, és egy betéti társaság kültagja, de semmilyen jogviszonyban nincs a társasággal?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködésére tekintettel kapott járulékalapot képező (adóelőlegszámításánál figyelembe veendő) jövedelem, de legalább a minimálbér alapján megkell fizetni a tag után a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százaléknyugdíjjárulékot, a 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén

Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb jogcímen[Tbj-tv. 16. § a)-p) és s) pontjai] sem jogosult, és a tárgyhónapot megelőzőhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokraannak harmincadrészét elérő jövedelemmel rendelkezik, 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem (a bruttó megbízási vagy vállalkozási díj 90 százaléka) nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, azaz a havi 15 900 forintot. Ebben az esetben a Tbj-tv. 5. § g) pontja alapján nem áll fenn a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönös biztosítópénztárakba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.