Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
Részlet a válaszából: […] ...megilleti az egészségügyi szolgáltatás azt a személyt, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Tehát a járási hivatal igazolása az érintett egészségügyi szolgáltatása érdekében került kiállításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel a kifizető élhet a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel, ami azt jelenti, hogy a minimálbér kétszeresét meg nem haladó havi munkabér esetén lényegében mentesül a foglalkoztatókat terhelő mindkét adónem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Nyugdíjas megbízott

Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell elbírálni, ami azt jelenti, hogy ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, akkor létrejön a biztosítási jogviszony. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat egy egyszemélyes kft. magyar-német kettős állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha Magyarországon nincs lakcíme, személyi igazolványa, illetve tajszáma, Németországban rokkantsági nyugdíjat kap, és a kft.-ben semmilyen jövedelemben nem részesül?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint terheli a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség. Ez azt is jelenti, hogy havi szinten legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni utána a szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Kereseti korlát elérése

Kérdés: Valóban le kell vonni a korhatárt be nem töltött nyugdíjas munkavállalótól a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is abban az esetben, ha a munkavállaló keresete a jövő hónapban eléri a minimálbér 18-szorosát?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a nyugellátás szüneteltetésének tartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.Ez főszabály szerint azt is jelenthetné, hogy az e körbe tartozó biztosítási jogviszonyban álló személy egyéni járulékként továbbra sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Izraeli állampolgárságú nyugdíjas ügyvezetők

Kérdés: Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy magyar társaság külföldi ügyvezetői után, akik Izraelben nyugellátásban részesülnek, a társaság ügyvezetését pedig megbízási szerződés alapján látják el, és díjazásban nem részesülnek?
Részlet a válaszából: […] ...havi minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. E szerint a társaságnak havi szinten meg kell fizetnie mindkét tag után a minimálbér 112,5 százalékát alapul véve a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százalékát alapul véve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...személy valójában főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, és a részére kifizetett tagi kivét (jövedelem), de legalább a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót köteles a társaság megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak. Ez azt jelenti, hogy havonta a tényleges kivét, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka után köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.