Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságát – a fennálló biztosításra tekintettel – e jogviszonyában is el kell bírálni. Az ellátások összegét ebben az esetben a minimálbér figyelembevételével kell megállapítani.(Kéziratzárás: 2024. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Biztosítási kötelezettséget keletkeztet egy választott tisztségviselő havi 70.000 forint összegű rendszeres tiszteletdíja a 31 napos hónapokon, tekintettel arra, hogy ilyenkor az egy napra jutó összeg (70.000/31 = 2258 forint) nem éri el a minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, azaz a 2320 forintot?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik a választott tisztségviselő is) akkor terjed ki a biztosítás, amennyiben "a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét".Ehhez a jogszabály 13. szakaszának (2) bekezdése annyit fűz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...adót is. A biztosítottnak társas vállalkozóként minimumjárulék-fizetési kötelezettsége is keletkezik, ami azt jelenti, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum után akkor is meg kell fizetni a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei

Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni, azaz a tevékenységből származó havi járulékalapot képező jövedelmet kell összevetni a minimálbér 30 százalékával. Amennyiben a jövedelem eléri vagy meghaladja ezt a határösszeget, akkor a biztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Megbízási díj

Kérdés: A havi 50 000 forint összegű bruttó megbízási díj, vagy a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék levonása után maradó 33 250 kifizetett jövedelem lesz a szociális hozzájárulási adó alapja egy állandó megbízási szerződéssel foglalkoztatott megbízott esetében? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, illetve a '08-as bevallásban a biztosított megbízottat?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végző személy esetében, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.A kérdésfelvetésből az derül ki, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozóként kell megfizetnie legalább a minimumjárulékokat, azaz a minimálbér alapján a nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszerese után az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az e tevékenységből származó havi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, akkor kiterjed rá a biztosítás. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...– biztosítottá válik, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. A jogszabály felületes olvasása után azonnal meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Aktív korúak ellátásában részesülő családtag foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztathatja ideiglenesen segítő családtagként a jelenleg aktív korúak jövedelempótló támogatásában részesülő lányát egy egyszemélyes kft. tagja úgy, hogy jövedelmet semmilyen formában nem fizet a számára?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a megbízási jogviszony között tehát alapvető különbségek vannak, így pl. az Mt. munkavállalókat védő rendelkezései (minimálbér, napi munkaidő, rendkívüli munkavégzés, felmondási tilalom, végkielégítés, szabadság stb.) kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
1
2
3