Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony).A Tbj-tv. értelmében a társas vállalkozó biztosítottnak minősül. A biztosított társas vállalkozónak pedig havonta a minimálbér alapulvételével akkor is meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot, ha jövedelmet a társaságból egyáltalán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...hogy meg kell állapítani – többek között – a munkavállaló munkabérét is, amely mindenképpen megilleti a munkavállalót legalább a minimálbérnek megfelelő összegben, amely 2019-ben napi 8 órás, azaz főfoglalkozású munkaviszony esetén havi 149 000 forint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...havi járulék­alapot képező jövedelem (személyijövedelemadó­előleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem) eléri a minimálbér 30 százalékát, akkor a megbízottat e jogviszonyára tekintettel is be kell jelenteni biztosítottként, jövedelméből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...nem vesz ki jövedelmet. Ebben az esetben főfoglalkozású társas vállalkozóként a 10 százalékos nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Rehabilitációs ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői teendőket a lánya kft.-jében egy 58 éves rehabilitációs ellátásban részesülő nő, akinek még 2 éve hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, de semmiképpen sem szeretné veszélyeztetni a jelenlegi ellátását?
Részlet a válaszából: […] ...díjból származó havi jövedelem – amely vezető tisztségviselő esetében megegyezik a havi bruttó megbízási díjjal – eléri a minimálbér 30 százalékát, akkor biztosítási kötelezettség keletkezik, és a megbízási díj után a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...akkor kell szüneteltetni, ha az érintett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, tehát a 152 250 forintot, míg– a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Nappali tagozatos hallgató részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Valóban teljes egészében adó- és járulékmentes a nappali tagozatos főiskolai, illetve egyetemi hallgató részére a szakmai gyakorlat idejére fizetett minimálbér összegét meg nem haladó díjazás abban az esetben, ha a foglalkoztatásra a munkáltató és az iskola közötti megállapodás alapján kerül sor, és a foglalkoztatás egybefüggően 6 hétig, illetve más esetekben 9 hónapig, napi 8 órában történik?
Részlet a válaszából: […] ...a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is.A hallgató részére a szakmai gyakorlat idejére fizetett munkadíj minimálbért meg nem haladó része az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.12. pontja értelmében valóban adómentes juttatásnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Hallgatói munkadíj

Kérdés:

Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?

Részlet a válaszából: […] ...hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti,a b) pont szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...időszak egy részében – valóban társas vállalkozóként isbiztosított, 2005. és 2006. években az egyéni vállalkozásában köteles aminimálbérnek megfelelő összeg figyelembevételével a társadalombiztosítási, azegészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

20 órás munkaviszonyban álló orvos társas vállalkozása

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve ehót kell megfizetni az után a kft.-ügyvezető után, aki személyesen is részt vesz a társaság tevékenységében, de jövedelmet nem vesz fel? A vállalkozó orvosként dolgozik heti 20 órás munkaviszonyban, de az ügyeletekkel és egyéb túlórákkal munkaviszonyban eltöltött ideje a heti 36 órát mindig meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...pedig biztosított, akit tagi jövedelem híján is terhel a minimálisjárulékfizetési kötelezettség (havi 131 ezer forint vagy a minimálbér alapján),ha másutt nem rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással. A heti 36 órásfoglalkoztatás tényét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.
1
2